K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)
CSIRKE ORSOLYA: Késő római sírok Balácán
az 55. sír IV századra keltezhető leletanyagában, ugyanitt, a késő római temetőrészben megtalálható mázas változata is. 60 Szürke színű, matt fényű, sötétszürke bevonattal ellátott, de formai szempontból a balácaitól kissé eltérő füles korsó Bécs környékén is előkerült. 61 A IV. századi sírok edénymellékleteinek nem túl gyakori eleme volt a tál. A balácaihoz hasonló, durva kidolgozású, foltokban besímított példányok fordultak elő pl. a somogyszíli leletanyagban. Az érintett sírok, az éremleletek alapján, a IV század középső harmadára, második felére keltezhetők. 62 A zengővárkonyi 2. temető 3. sírjában a korsónak külön gödröt ástak a halott lábánál. Talán ehhez hasonlóan került Balácán is mélyebbre a női sír korsója. Ugyanitt a váz mellé helyezett szürke tálkában baromficsontok feküdtek, akárcsak a balacai 2. sír edényében. A késő római temetkezésekben előforduló korsó és pohár együttesét a korábbi kutatás szívesen hozta kapcsolatba a kereszténységgel. 63 Mivel a provincia területén ez a két legáltalánosabban elterjedt edénytípus, ezek kerültek leggyakrabban az elhunyt mellé. Ha megjelenésük valóban a kereszténységgel lenne kapcsolatba hozható, annak terjedésével párhuzamosan, a század vége felé haladva egyre több sírban kellene megjelenniük. Ilyen irányú növekedés azonban nem regisztrálható. 64 Számos esetben - pl. Balácán is - a korsó-pohár együttesét tartalmazó sírba, a pogány rítus szerint, élelemmelléklet is bekerült 65 . Érdekes, hogy a késő római, és főként a sok karpereces sírokra jellemző gyöngy nyaklánc, fülbevaló nincs a balacai 2. sírban, mint ahogy a század női sírjaiban gyakori gyűrű, amulett vagy véretekkel díszített ládika sem. A késői sírok éremanyaga általában I. Valentinianus pénzével zárul. 66 Balácán egyik sírból sem került elő érem, ami valószínűsítheti azt a feltevést, hogy a temetkezésekre a IV század második felében, végén került sor. Összefoglalás A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján összefoglalóan elmondható, hogy a leletanyag szerint a XVII. épület mellett előkerült sírok a IV század második felénél nem lehetnek korábbiak. A tárgyak egy része a késő római időszakban általánosan elterjedt volt, de néhány jellemző inkább a század második felére keltezi a sírokat: a tálka, a bronzlemezből készült, üreges karperec, az a szokás, hogy a nők sok (5-6 darab) karperecet viseltek a csuklójukon. Az érmek hiánya és a férfisírok szegénysége is a IV. század második felére jellemző inkább. A tárgyak földbe kerülés előtt is használatban voltak, kissé kopottak. Ez alapján nem zárható ki a sírok IV század végi, a férfi sírt illetően, akár az V. század legeleji keltezés sem. A késő római sírok leletanyaga nagyrészt egyszerű tárgyakból áll, amelyek helyben, olyan provinciabeli műhelyekben készültek, amelyek inkább csak a környékbeli piac igényeit igyekeztek kielégíteni. Ilyen kisebb műhelyekből kerültek ki a balacai két sír fém, üveg és kerámia tárgyai is. Mivel a XVII. épület teljes leletanyaga jelenleg még feldolgozás alatt áll, pontosabb képet csak annak értékelése után kaphatunk.
