K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)

K. PALÁGYI SYLVIA: Festett stukkópárkány részlete a balacai főépület (I.) 11. helyiségéből

Oldaltöredék, világosszürke, kavicsos soványítású, 1 db, ML: 4,6 cm. Ltsz.: ÓR 2003.1.13. Őskori edénytöredék, 12 db. Ltsz.: ÓR 2003.1.14-23. Állatcsont (őskori vagy római kori), 27 db, Ltsz.: ÓR 2003.1.10. 10.11. helyiség déli fele, murvás köves, homokos sárga szintjéből (járószint) (1983 - LDM Ltsz.: ÓR 2003.1.9., ÓR 2003.1.24-30.) Oldaltöredék, belül rózsaszínes-barna, kívül szürke, csillámos anyagú, érdes felületű, 1 db, M.: 4,4 cm. Ltsz.: ÓR 2003.1.30. Őskori edénytöredék, 6 db. Ltsz.: ÓR 2003.1.24-29. Állatcsont (őskori vagy római kori), 2 db. Ltsz.: ÓR 2003.1.9. 11.11. helyiség déli fele, alsó barna rétegből (1983 - LDM Ltsz.: ÓR 2003.1.31-34.) Oldaltöredék, sötétszürke, érdes felületű, többszörös, vízszintesen futó horonnyal, 1 db, M.: 4,lcm. Ltsz.: ÓR 2003.1.34. Őskori edénytöredék, 2 db. Ltsz.: ÓR 2003.1.32-33. Allatcsont (őskori vagy római kori), 2 db. Ltsz.: ÓR 2003.1.31. A bolygatott és a bolygatatlannak rétegekből származó leletanyag összetételében és kronológiailag is csaknem azonos. Az edényanyagnak szinte valamennyi típusa ismert a II. századból, így a balacai főépület (I.) II. században használt pincéjéből és 10. helyiségének

26 a II/III. század fordulóján, vagy a III. század elején lefektetett mozaikpadló

27 alatti rétegeiből is. A balacai főépület ÉK-i negyedében nem a mozaikpadló és a vele nagyjából azonos magasságban elkészült terrazzo-padlók voltak az első padozatok. Az alapozásindításoknál megfigyelt murvás-köves-homokos szint lehetett ebben a negyedben (10., 11. és még a 9. helyiséget ill. a 32/III. folyosót is beleértve) az első, a kőfázishoz tartozó legelső járószint. Ezt a járószintet azután faszenes, edénytöredékeket is tartalmazó vastag réteg borította a 10. helyiségben, amely semmiképpen sem a korábbi helyiség omladékának, hanem inkább egy tudatos betöltésnek tulajdonítható.

28 Ennek a rétegnek felelt meg all. helyiségben a 40-94 cm vastag falfestmény- és stukkótöredékekkel kevert betöltés, amely közvetlenül az első járószintre került. Helyenként az első járószint és a falfestményes betöltés közé ékelődött egy, a Ny-i fal felé emelkedő barna réteg. (Leletanyag: 9. csoport) A fentiek alapján all. helyiség építési periódusai gyakorlatilag azonosak a 10. helyiségével. A betöltésnek meg kellett történnie még a deszkákkal bélelt, falfestménytöredékeket tartalmazó rétegbe ásott meszes kád kialakítása előtt és csak ezután következhetett a meszes kádban tárolt mész segítségével a mozaik ki/lerakása. Valószínűleg egy nagyobb helyiségből falazták le a 10. és a 11. helyiséget, először a D-i fallal, azután (közel egyidejűségük is lehetséges) a két helyiség közös falával. Ez a két fal, a DNy-i = DK-i sarokban alapozásában egybekötött, felmenő szakaszaik vi-