K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)

K. PALÁGYI SYLVIA: Festett stukkópárkány részlete a balacai főépület (I.) 11. helyiségéből

felmenő falának indításához a falsíkot 14 cm-rel visszaugratták. A K-i fal felmenő fala után 10 cm-es széles visszaugratással következik a csekély, 30 cm mély alapozás. A K-i fal csekély mélységű alapozása azt sugallná, hogy később készült a többi falnál. Mindhárom laza, sárgás kötőanyagú alapozása azonban inkább egyidejűségükre, vagy legalább is csekély időkülönbségre utal. A falakat őskori eredetű paticsos rétegbe ásták bele. A K-i és a Ny-i falban mutatkozó (3-4. ábra) kissé kiugró (6-8 cm) alapozásindításokat egyenetlen szélű, 5-17 cm vastag, enyhén faszénszemcsés világosabb barna réteg köti össze, amelyet átfedett egy 2-3 cm vastag, az eredeti (korábbi) járófelülettel azonosítható apró köves szint. E fölött következett az a 26-41 cm magas, barnás kevert réteg, amelyekkel együtt a K-i fal mellé 22 cm vastagon falfestményeket is töltöttek. Az elplanírozási réteg feletti, 2-4 cm vastag mészcsík egy deszkákkal bélelt meszes kád aljával azonos. A K felé lejtő mécscsík alja a K-i falkoronától 67-68 cm, az erősebben visszabontott Ny-i falkoronához képest 28 cm, a 32/III. folyosó terrazzopadlójának tetejétől pedig 50 cm mélyen jelentkezett. A kádat a 10. helyiség mozaikjának lerakásához, a szükséges mész tárolására, a törmelékrétegbe és a törmelékréteget borító feltöltésbe ásták.

24 (5-6. ábra) A kád mérete 254 x 174 cm. Három oldalát a helyiségfalak alkotják, a negyediket pedig a gödör oldalfala. Ez a negyedik oldal rézsútosan, kifelé szélesedik. A meszes kád alja durva mészrögös felület, a Ny-i fal mellett terrazzo-szerű és rózsaszínűre színeződött. Részben ezen, részben a mészrögös felület felpattintása után vízszintes és kereszt szálirányú deszkalenyomatok látszottak. Az ásatási napló fáról is említést tett. A medence oldalfalában a szálirányok függőlegesek. A kádat az osztófal tetejéig téglaporral, apró tégladarabkákkal töltötték be. Lehetséges, hogy ez a betöltés indokolja a jelentkező rózsaszínű elszíneződéseket. Az osztófal koronaszintje alatt 12-13 cm-rel egy újabb lekent felület jelentkezett, amelyhez a terrazzo alatti meszes réteg csatlakozhatott. Ez a szint máshol, a helyiség területén, mint téglaportól rózsaszínre színeződött, apró téglatörmelékes réteg jelent meg. Nem biztos, hogy a két, egymást követő, téglasorral megemelt küszöb-alakítás (?) ellenére, két különböző padlóra kellene gondolnunk, hanem inkább a terrazzopadló alapozásának lerakása előtt az elplanírozást lezáró betöltés lezárására, kiegyenlítésére szolgálhatott. A kádtól az osztófal felé nyúló törmelék felülről lefelé haladva 9 cm vastag homokból, alatta 35 cm vastag barna betöltésből állt, alattuk következtek a sárga, sötét alapon zöld ovális pettyekkel megfestett, fekete alapú, fehér alapon fekete sávos, zöld mintás falfestménytöredékek. (5., 14. ábra) Ali. helyiség D-i felét két kutatóárokkal kutattuk. 1981-ben a falhiánynál átvágtuk all. helyiséget és a 32/111. folyosót, 1983-ban pedig az 1981-es kutatóárok és a D-i fal közötti sávot. (4. ábra) 1981-ben észleltük a terrazzo-alapozás alatti keskeny meszes szintet, amely alatt 70-90 cm vastag kővel, falfestménytöredékekkel kevert betöltés jelentkezett. Ez a réteg gyakorlatilag a Ny-i és a K-i fal alapozásáig tartott. Az alapozásindításokat sárga homok és vékony, apró köves építési réteg fedte át. Ez tekinthető a 11. helyiség első padozatszintjének. A törmelékes betöltés alja a Ny-i fal felé megemelkedett. E közé és az apró köves vékony csík közé ékelődött egy barna betöltés, amelyből az őskori edénytöredékeken és az állatcsonton kívül egy kiöntős szájú, vörös festésű kis korsó nyaktöredéke is származik. (Leletanyag: 9. csoport, 11. ábra 2.). A Ny-i faltól alapozásban és felmenő falszakaszánál is elválik a sekélyen, csaknem teljesen kötő-