K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)
MARÓTI ÉVA: Megjegyzések a balacai „névbélyeges" edényekhez
MARÓTI ÉVA MEGJEGYZÉSEK A BALACAI „NÉVBÉLYEGES" EDÉNYEKHEZ A balacai villagazdaság feltárásán előkerült pannóniai pecsételt edények feldolgozása során nem került elő névbélyeges cseréptöredék. 1 A lelőhely szűkebb és tágabb környezetéből csak Gyulafirátót-Pogánytelekről ismert 2 db, Resatus névbélyegével és jellegzetes levélmotívumával ellátott töredék 2 , valamint Veszprém városából egy névbélyeg nélküli, két, ún. Resatus-\ev&\et láttató darab. 3 A Pannónia provincia más területein előkerült, eddig publikált névbélyeges edények 4 közös jellemzője, hogy a betűkből álló név minden esetben az edény alján, belül helyezkedik el. 5 Kivételként egy brigetioi lelőhelyű darabot ismerünk, amelyen a felismerhetetlenségig eltorzult betűkből álló névbélyeg a tál külső felületén helyezkedett el - itt erősen érezhető a sigillatákról való másolás. 6 Ezzel szemben a név mellett, vagy anélkül, azt mintegy helyettesítve is ismertté vált, ún. Resatus-levél felbukkan Gorsiumban már kizárólag ornamentális funkcióban, edény külső oldalán is. 7 Az ismert névbélyegek különböző méretűek: a legtöbbször előforduló, Resatus-bélycg egyik legnagyobb típusa: 4,6 x 1,4 cm-es 8 , a Respectushoz köthető, RESPECTUS FE feliratú pedig 6 x 1,5 cm. 9 Ezek a nevek egy bélyegzővel készültek, a betűket nem külön-külön nyomták be az edény oldalába. Ezek - és a többi névbélyegek is - egysorosak 10 , hátterükből a betűk kiemelkednek, tehát az előállításra szolgáló bélyegzőkön a betűk bemélyedtek a sima felületbe. 11 A bélyegzőkön szereplők között vannak inkább a kurzív 12 és vannak a lapidáris 13 betűformákhoz közelítő típusok. A Balácáról közölt, két, egymáshoz nagyon hasonló edénytöredéken a publikálók szerint „feltehetőleg ugyanazon gyártót megnevező bélyeg két lenyomata" látható. 14 A katalógust készítő Fehér B. 15 csak a két töredékes felirattal foglalkozott, az azokat hordozó tárgyakkal nem, pedig a feliratot hordozó tárgy elemzése jelentősen hozzájárulhat a rajta levő felirat értelmezéséhez, datálásához. 16 Az itt tárgyalandó két edénytöredék a balacai villa ásatásából került elő: a rövidebb szövegrészt tartalmazó Rhé Gy. XX. század eleji feltárásából 17 , a hosszabb szövegtöredéket láttató darab pedig H. Kelemen M. 1981-es kutatásai során 18 , a villagazdaság II. épületének 7. helyiségéből, a délkeleti sarokból, köves omladék közül. 19 Az ásató közlése szerint a II. épület 7. helyisége valószínűleg az épület 2. építési periódusában, a III. század elején épült meg. 20 A délkeleti sarokban levő kőhalom mellett egy Árpád-kori kemence volt, a kövek közül is kerültek elő Árpád-kori cserepek a rómaiak mellett. 21 A két edénydarab két különböző, de egymáshoz nagyon hasonló edényből származik. Anyaguk jól iszapolt, világosszürke színű, keményre égetett. Felületük kopott, a Rhé Gy-féle, - 1. sz. - darab sötétszürke-feketére festett, a másik, - 2. sz. - töredék sötét barnásszürke, kissé fémes fényű. Mindkettő mély tál perem- és oldaltöredéke: a perem felálló, kissé kihajló, duzzadt, ez alatt a nyakrész kissé befelé ível, majd az edény majdnem függőleges fala következik, amelyen a felirat (2. sz. darab) és a díszítés + felirat-
