K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)
GABLER DÉNES: A balacai II. épület sigillatái
háborúkkal kapcsolatba hozható pusztulási rétegek inventárjában, ha egyetlen Pátyon talált példánytól eltekintünk 91 . A II. század 80-as éveitől kezdődően viszont már mindenütt feltűnik ez a forma, így a 170-es évek végére keltezett cambodunum-i edénydepotban 92 , vagy a 180 körüli évekre keltezett munningeni égésrétegben 93 . Korábban feltételezték, hogy a Drag. 32 típusú tányér mintegy felváltotta a Drag. 31 formát, vagy legalábbis a III. század első felében a meghatározó tányérforma lett Rheinzabernben. 94 Ezt a feltételezést az újabb megfigyelések cáfolják: az alsó-germaniai Zwammerdamban pl. a Drag. 31 forma aránya a 160/180-260 közötti években is magasabb a Drag. 32 típusénál 95 . A rheinzaberni gyártmányú tányérok számát növelik a Lud Tb típusú, duzzadt peremű példányok (Nr. 122-124), ezeknek párhuzamait Aquincumban és Lauriacumban találjuk 96 . A Drag. 18/31 formájú tányérokból és Drag. 33 formájú konkáv falú poharakból álló közép-galliai készletet kiegészíti a Lud V Tx típusú (Nr. 125) tányér, ill. a Curle 15 formájú mély tál 97 . Ezeknek a ritka típusoknak száma a főépület anyagában is csekély. Rheinzabern gazdag formarepertoirjából 4 példány képviseli a mortariumokat (Drag. 38 és Drag. 43), arányuk valamivel nagyobb, mint a főépület anyagában, ahol mindössze 8 b db sorolható ezekhez a típusokhoz. A II. század közepétől gyártott Drag. 43 formájú dörzstálak töredékeinek egyike barbotin díszű. A forma a III. században is továbbél 98 . Szép barbotindíszítést találunk egy másik rheinzaberni edényen, amely hosszúkás, vázaformát mutat (Nr. 132). Maga a forma is ritka, a főépület anyagában mindössze 2 ehhez hasonló példányt találhatunk. A díszítés közeli párhuzama egy lauríacumi példányon tűnik fel 99 . A rheinzaberni gyártmányú vázák számát három további példány növeli (133-134, 138), így ezek száma több, mint amennyi a főépületben előkerült. Itt viszont nem található meg a Drag. 39 típusú lanx, amely a villa urbana sigillataanyagának egyik specifikuma (ott 6 darabbal van képviselve). A díszítetlen rheinzaberni formákhoz sorolhatók még a Drag. 54 formájú, gömbhasú palackok (olla): ezeknek párhuzamai a 170-es évek második felére keltezhető cambodunumx edénydepotban 100 és Niederbieberben lelhetők fel. A főépületben arányuk is valamivel nagyobb, ott ebből a típusból 15 db található. A díszítetlen típusok tehát nagyjából két gyártó centrum: a közép-galliai és a rheinzaberni manufaktúra között oszlanak meg. Az előbbiek száma a II. épületben 21 db, a rajnai gyártmányoké 59 db. A rheinzaberni sigillatáknak azonban nem csak mennyisége nagyobb, hanem formagazdagsága is: a 4 közép-galliai formával szemben a rheinzaberni sigillaták 13 díszítetlen (vagy barbotindíszes) típusba sorolhatók. Ez az arány a főépületben is nagyjából hasonló volt - ott a 4 közép-galliai típussal szemben 11 rheinzaberni formát határozhattunk meg. A balacai kutatások során először került elő észak-afrikai kerámia, ún. terra sigillata chiara. A két Hayes 50 A típusú töredék az ún. C 2 áru minőségi jegyeit mutatja 101 . Ez a tányértípus egyike a leggyakoribb észak-afrikai kerámiafajtának: gyártása csaknem 200 éven át követhető. Bár számos, apró részletekben eltérő változata figyelhető meg: pl. a csökevényes talpgyűrű markánsabb vagy alig észrevehető kialakításával, az aljrész és az oldalfal közötti töréssel vagy anélkül kiformázott variációk. Ezek azonban
