K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
MARÓTI ÉVA: Egy pannóniai terra sigillata gyár termékei Balácán
Thomas E. szerint. 75 Dornyai B., az első publikáló az emberi alak ruházatát és hajviseletét keltának tartja, a földön lévő lámpásokat kalitkának, a bal kézben lévő tárgyat katonai erszénynek értelmezi. 76 A közlők abban megegyeznek, hogy áldozati jelenetről van szó - Szabó M. szerint talán a gyakran szarvasaganccsal ábrázolt, kelta Cernunnos istennek bemutatandó szarvas-áldozatot ábrázol. 77 Az edénycsoport datálása, gyártási helye Edényeink típusának, motívumainak eredetéről Nagy L. kimutatta a dél-galliai hatást. 78 Töredékeink közül az Aquincum-papföldi (2. sz.) és a gyulafirátóti (5. sz.) előkerült darab lelőkörülményeiről nem sokat tudunk. A szilasbalhási (1. sz.) valószínűleg a VIII. számú tumulusból származik 79 , amelynek leletanyaga Traianus-Hadrianus korára keltezhető. 80 Az Aquincum, Szöllö utcában előkerült töredék (3. sz.) az utca csatornázásakor, leletmentés során került elő. 81 Az Albertfalváról származó darab (4. sz.) a kőépület előtti gödörperiódusból származik. A szemétgödör betöltésében Traianus-Hadrianus korára keltezett terra sigillaták és Antoninus-kori leletek is voltak. 82 Balácai edényeink (6-11. sz.) az I. és a II. épületből kerültek napvilágra. 83 Az I. épülethez köthető darabok (6-9. sz.) a 9. és a 10. helyiségből, a mindkét helyiségben megtalálható égett, faszenes, barna, a 10. helyiség mozaikjának alapozása alatti, feltöltésként idehozott törmelékes rétegből származnak. 84 Ez a réteg sok dél-galliai 85 és közép-galliai 86 sigillatát tartalmazott, a felette elkészült mozaik a II-III. század fordulóján, a III. század elején keletkezett. 87 A törmelékréteg idekerülése Traianus uralkodása után és a mozaik elkészülte előtt következett be 88 , tehát az I. épületből származó darabok lelőhelye másodlagos, egy római kori átépítéshez kapcsolódó planírozás következtében kerültek ide. 89 A II. épületből előkerült darabokat (10-11. sz.) nem tudjuk datálni az épületben talált leletanyag feldolgozatlansága miatt. 90 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Nagy L. 1928-as publikációja óta az újonnan előkerült, a csoportba tartozó töredékek motívumai, lelőkörülményei alapján datálásuk nem változott. Gyártási helyüket Nagy L. Aquincumban sejtette 91 , újabb lelőhelyeik alapján (Szilasbalhás/Mezőszilas: 1 db, Aquincum és környéke: 3 db, Baláca és környéke: 7 db) talán elképzelhető a Baláca (Gyulafirátót?) környéki gyártási központ, amelyet már az 1928-as publikáció is számításba vett. 92 RÖVIDÍTÉSEK BÁNKI 1995 BÁNKI, ZS.: Keramik. In: Forschungen in Gorsium in den Jahren 19871989. AlbaRegia 25. 1995. 353-368. BÓNIS 1942 BÓNIS É.: A császárkori edényművesség termékei Pannoniában. DissPann II. 20. Budapest 1942. BTM AQ Budapesti Történeti Múzeum, Aquincumi Múzeum. BRUKNER 1991 BRUKNER, Q: New findings of the Terra Sigillata imitations from a pannonian workshop X. Zbornik Narodov Muzeja 14-1.1991. Beograd. 373-379.
