K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

MARÓTI ÉVA: Egy pannóniai terra sigillata gyár termékei Balácán

díszítmény 39 , a 7. számún pedig alul fogaskarcolt zóna. Legérdekesebb a 3. sz., Aquin­cum, Szöllö utcából származó töredék: itt a felső levélfüzér (/) alatt tojássor (k) és ez alatt tűlevélre hasonlító (/) motívumsor következik. (Mind a fordított S és I alakú mo­tívumokból képzett fríz, mind a tojássor nem 1 (2) elemből álló pecsétlővel készült, ha­nem 3 vagy 4 motívum szerepelt a bélyegzőn, melyet az edény díszítéséhez használtak.) Pecsételt edényeken ritkán fordul elő a képmező kezdetén a terra sigillatákról ismert tojássor utánzása 40 , még ritkább a levélfüzér és a tojássor együttes alkalmazása. 41 3. szá­mú, Aquincumból származó töredékünk a három kezdősorával teljesen párhuzam nél­kül való! A harmadik sorában szereplő motívumhoz hasonló egy Gorsiumból szárma­zó darabon 42 és több aquincumi edényen látható. (Ez utóbbi darabok fríze nem telje­sen azonos a Szöllö utcai darabéval, - annál keskenyebb, finomabb kidolgozású.) Az egyik aquincumi darab régóta ismert, publikált - Hampel J. közölte az ún. papföldi közfürdő leletei között, 2. sz. darabunkkal együtt! 43 (6. ábra 4.) A darabot Nagy L. is említi kéziratában, de véleménye szerint a darabon nincsenek nagy, lefelé néző levelek, mint a Hampel által közölt rajzon! 44 (6. ábra 2.) A másik töredék publikálatlan, lelőhe­lye a Raktár utca, a Cella trichora. 45 (6. ábra 1.) A két darab olyannyira hasonló, hogy akár azonos edény darabjai is lehetnének. 46 A jelenleg általam is látott, Raktár utcai tö­redék anyaga és edényformája megegyezik a Szöllö utcai darabéval, minden bizonnyal egy műhely gyártmányai. Az edények alsó részén a leveles sávon és a fordított S és I motívumokon kívül elő­fordulhat fogaskarcolás is, mint a 7. sz. darabon. 47 A 3, 5. és 10. töredéken hiányzik az alsó rész, így nem dönthető el, mi lehetett a zárómotívum: levélfüzér, fogaskarcolás vagy esetleg valami más. A 6., 8. és 11. sz. darabnál viszont a felső fríz hiányzik, ahol ­a 3. sz. darab tanúsága alapján - szintén többféle dísz lehetett. Az állatos fríz A pannóniai pecsételt edényeknél ritka az állat- és emberábrázolás. Sok esetben ki­mutatható a terra sigillaták közvetlen hatása. Az általában alkalmazott növényi és rit­kábban a geometrikus motívumok az edény testén benyomva, „negatívban" jelennek meg, az állatok és az emberi alakok gyakran enyhén kidomborodva, kissé bemélyedő háttérrel láthatóak. 48 A figurák alkalmazása is főleg nem összefüggő jelenetként, ha­nem ornamentális funkcióban jelenik meg. Terra sigillatákon látható emberi alakok szintén gyakran szerepelnek az edényeken egyszerű díszként: ezek sokszor - attribútu­maik segítségével - azonosíthatóak istenekkel, mitológiai alakokkal. Ugyanezt mond­hatjuk pecsételt edényeinkről is, melyekről eddig szatír 49 és Victoria 50 alakja ismert. Pecsétlőként használt gemmák segítségével került edényeinkre Aesculapius és Hygieia 51 , Fortuna 52 , a capuai Victoria 53 , Venus 54 , Ceres 55 és egy kentaur 56 alakja. Itt ismertetett edénycsoportunkon a bokor és a fa mellett 3 állatalak - két kutya 57 és egy szarvas 58 - és egy emberi alak, a nyilazó vadász is megjelenik. Ezek a motívumok mind dél-galliai sigillata-motívumokra vezethetőek vissza, mint ahogy már Nagy L. is kimutatta. 59 A Pannoniában előkerült dél-galliai terra sigillaták közt is többön megta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom