K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
PATAY RÓBERT: Késő bronzkori tűzikutya Balácáról
PATAY RÓBERT KÉSŐ BRONZKORI TŰZIKUTYA BALÁCÁRÓL A balácai római villagazdaság 1998. évi ásatása során találták az alább ismertetésre kerülő leleteket. 1 A 37/J szelvény délkeleti negyedének mélyítésekor kb. 75-100 cm közötti mélységből, barna agyagos rétegből került elő egy tűzikutya töredéke, valamint több késő bronzkori kerámiatöredék. A tárgyak leírása a következő: 1. Tűzikutya töredéke, hosszúkás, felfelé szűkülő, felső sarka letört, talpa kiszélesedik. Testén átfúrt lyuk van, a törésnél látszik egy másik lyuk körvonala. Világosbarna színű, kaviccsal soványított, közepesen égetett, oldalán kormos, fekete folt látszik, jelenlegi legnagyobb h.: 16,6 cm, sz. alul: 3,6 cm, sz. felül:l,5 cm, jelenlegi legnagyobb m.: 11,4 cm, a lyuk átm.: 1,8 cm (1. ábra). 2. Behúzott peremű tál turbántekercses töredéke, simított felületű, finoman iszapolt, homokkal soványított, okkersárga-szürke foltos jól, égetett (2. ábra 1.). 3. Erősen behúzott peremű tál töredéke, kívül simítás nyomaival, homokkal soványított, sötétszürke színű, jól égetett (2. ábra 2.). 4. Oldaltöredék, simított felületű, homokkal és apró kaviccsal soványított, kívül világos vörös, belül szürke színű, jól égetett (2. ábra 3.). 5. Profilált tál töredéke, durva felületű, kaviccsal soványított, kívül vörös, belül fekete színű, közepesen égetett 2. ábra 4.). 6. Hordó alakú, kihajló peremű fazék töredéke, simított felületű, apró kaviccsal soványított, sötétszürke-fekete színű, jól égetett (3. ábra 1.). 7. Peremtöredék, aprókaviccsal soványított, sötétszürke-okkersárga foltos, közepesen égetett (3. ábra 2.). 8. Nagyméretű tál aljtöredéke, durva felületű, aprókaviccsal soványított, szürke-vörös foltos, gyengén égetett (3. ábra 3.). A képeken bemutatásra kerülő kerámiaanyagon kívül még nagy mennyiségű kerámiatöredék származott a rétegből: valamennyi darab durva kidolgozású, kaviccsal soványított, nagyrészük sötétszürke vagy szürke színű, közepesen vagy gyengén égetett. Túlnyomó többségük nagyméretű tárolóedények, fazekak oldaltöredéke; csak néhány perem-és aljtöredék található közöttük. A kerámiatöredékek általános késő bronzkori típusok: párhuzamaik felsorolása nem szükséges. A tüzikutya-töredék a Nagy L. által kidolgozott tipológia szerint Bl típusú. 2 Elképzelhető, hogy letört felső sarka egy állatfejet ábrázolt vagy szarv(?)szerűen felnyúlt, mint például a Bakonyszentkirály-Zöröghegyen, 3 Külsővaton 4 előkerült példányokon. A Bl típusú tüzikutyák elsősorban a dunántúli magaslati telepeken kerültek elő: többek közt Velem-Szentviden, Celdömölk-Sághegyen, Bakonyszentkirály-Zöröghegyren. 5 Ez utóbbi lelőhelyen Nováki Gy. 1965-66-ban folytatott feltárást. Ekkor B1-B2 típusú tüzikutyákat HA2-HB kerámiával együtt talált. 6 A balácai példány jó párhuzama került elő terepbejáráson Külsővat határából. 7 Az innen gyűjtött cserepeket az urnamezős kultúra III. (átmeneti) fázisába, annak északnyugat-dunántúli csoportjába sorolta Kőszegi F. 8 A balácai tüzikutyának szintén jó párhuzama a Budapest-Sztregova utcai példány, amelyet a mellőle ismert Vál I. típusú kerámia alapján az urnamezős kor elejére datált Kőszegi F. 9 Bl típusú tüzikutyákat Ilon G. a
