K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

MARKÓNÉ MONOSTORY BERNADETT: Gyűjthették-e a rómaiak Pannoniában kedvelt gombájukat?

A bennünket közelebbről érdeklő Baláca környékének császárgomba lelőhelyeiről szóbeli közlések alapján tudunk. Az 1960-as években Felsőörs vidékéről hozták a piacra

27

; Káptalanfüred környékén, tölgyesben fényképezte Trócsányí Z. 1977. júliusában

28

. 2001. szeptember végén Szurmay S. és Kőkúti Gy. gombaszakértők találtak két példányt a lovasi Piarista-erdőben

29

. Az ismertetett adatok alapján tehát második részkérdésünkre is pozitív választ adhatunk: a Dunántúlon, ezen belül a Balaton-felvidéken és a Bakonyban a XVI. századtól napjainkig több helyen is előfordul a császárgalóca. Gregor

30 feltevését elfogadva, a honfoglalás idején is ismerték a Kárpát-medencében élő népek. Mindemellett meg kell jegyeznünk, hogy a császárgomba megjelenése az utóbbi időben Európában annyira megritkult, hogy ma már valamennyi termőhelyén védelemre szorul. A római korból nincs írásos adatunk a császárgalóca pannóniai előfordulására, ezért következtetésekre vagyunk utalva. Alapvetően azt kell megvizsgálnunk, hogy gombánk életfeltételei milyen valószínűséggel teljesülhettek a II. században. A gombák vegetatív teste a földben lévő gombafonalak hálózata (micélium), amelyből, megfelelő körülmények között, a köznyelv szerint gombának nevezett szaporítóképletek, a termőtestek kifejlődnek. Az ideális feltételek gombafajonként különböznek. Bizonyos fajok micéliumai pl. csak meghatározott fák gyökereivel szoros kapcsolatban (mikorrhiza) tudnak fennmaradni. A gombák szaporodását és termőtestképzését befolyásoló tényezők közül a legfontosabb a nedvesség (csapadék és páratartalom), a hőmérséklet és a talaj minősége (összetétel, kémhatás). Láttuk, hogy a császárgomba gyökérkapcsolt gomba, kedveli az agyagos és homokos talajt, melegkedvelő és csak meleg, csapadékos nyarak után hoz bőséges termést. Tudjuk, hogy a Kárpát-medence növénytakarója nagy változásokon ment keresztül a történelem során. Bartha

31 szerint, természetes körülmények között, hazánk jelenlegi területének 85 %-át erdő borítaná. Az erdők irtása már jóval a magyarok bejövetele előtt megkezdődött. Történelmi forrásokra és térképekre alapozva az ország jelenlegi területének honfoglalás kori erdősültségét különböző szerzők 37 - 60 %-ra teszik a jelenlegi kb. 18 %-os borítottsággal szemben. A folytonosan csökkenő tendencia alapján feltehető, hogy az erdők kiterjedése a korábbi századokban még a honfoglalás korit is meghaladta, de minden valószínűséggel lényegesen nagyobb volt a jelenleginél. A császárgomba megtelepedésének kedvező, lombos fafajok, köztük a tölgyek őshonosak e területen. A mikorrhiza kialakulásának feltételei tehát adottak voltak. A császárgomba termőhelyeinek talajfajtái alapvetően nem sokat változhattak két ezredév alatt. Legkevesebb bizonyossággal a klímáról szólhatunk, kisebb földrajzi egységekre lebontott írásos feljegyzésekről nincs tudomásunk. A földi hőmérséklet múltbeli változásaira műszeres mérések, történeti adatok, pollen-, gleccser- és plankton-vizsgálatok, valamint a tengerszint kimutatható változásai alapján lehet következtetni. Graedel

32 összefoglaló munkájában közölt globális hőmérsékleti görbékről leolvasható, hogy a földi átlaghőmérséklet az utóbbi két évezredben kb. 1,5 °C-on belül ingadozott; az időszámításunkat követő első századokban nem különbözött jelentősen a legutóbbi századfordulót megelőző években mértektől. A csapadékviszonyokról még ennyi adatunk sincs. Tudjuk azonban, hogy a balácai villa tulajdonosai a mezőgazdaságból éltek. A földművelés és állattartás nem lett volna elképzelhető megfelelő éghajlati viszonyok nél-