K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái
ga átlók) „felfutatott" szőlőábrázolások lugasra emlékeztetnek. A vörös központi kazettából indított sárga átlók dőlésszögének megváltoztatásával perspektivikus hatást értek el, amellyel a szemlélő tekintetét a középpontba irányították és ezzel egyidejűleg növelték a boltíves mennyezet magasságérzetét is. A mennyezet további kompozíciójára vonatkozó adataink csekélyek és kiszerkesztése teoretikus, a figurák elhelyezését illetően több elvi rekonstrukció is lehetséges. Az egyik legvalószínűbb elmélet szerint a szőlőlugas mellett és/vagy között teljes alakos (ill, talán részben büsztös) szakállas, göndör hajú portré-szerűen kidolgozott férfialakokat mintáztak, amelyeknek tekintetét egy másik, - talán az oroszlános - ábrázolásra irányították. A figuráknak háttal állhattak pávák, amelyek között az oszlopra állított oroszlános ábrázolást jeleníthették meg. Az oroszlános töredék beilleszthető a mennyezet dionysikus környezetébe, azonban sokkal valószínűbb, hogy Herakles és Omphale jelenet részleteként értelmezhető. A vörös központi kazettából induló sárga átlókat és a figurális ábrázolásokkal díszített lugast bordó csík zárja le (?), amely az oroszlános töredékek aljánál látható. A menynyezet külső zöld keretén szüretelést ábrázoló alakokat festettek, talán külön kis kazettákban. Másik feltételezés szerint a pávák szintén ezen a csíkon álltak, talán a szüretelökkel váltakoztak. A zöld csíkra sárga színnel, kantharosszal szembefordított két griffábrázolást festettek. A zöld csíkon kívül rózsaszín mező következett, a töredékek alapján talán szintén griffábrázolással (?). Más rekonstrukciós lehetőségek is felmerülnek a mennyezet alapszerkezetére vonatkozóan. Az egyik lehetőség alapján a vörös kazettát a középpontban helyezték el, oldalaihoz sárga átlókkal és vörös keretű szürke csíkokkal kialakított trapéz alakú mezők, bennük mellképes ábrázolásokkal vagy nyolcszögletű kazetták, teljes alakos emberábrázolásokkal csatlakoztak. A vörös kazettából induló sárga átlók és a vörös keretű szürke csíkok segítségével nyolcszögű kazetta is kiszerkeszthető, amely központi elhelyezésű is lehetett, benne a teljes alakos vagy mellképként ábrázolt szakállas alakokkal, pávákkal. Egy más elképzelés is lehetséges a kompozíció szerkezetét tekintve. E szerint a középpontban a vörös kazetta állt, sarkaiból induló sárga átlók a mennyezet négy sarkában egy-egy sokszögű kazettába futottak. Ezeken belül a figurák leginkább évszak-perszonifikációként értelmezhetők. Az ásatási megfigyelések és a mennyezet szerkezetének stíluselemzése alapján a falfestmény a Ki. U. II. század első felére - középső évtizedeire, Hadrianus-Antoninus Pius, esetleg Marcus Aurelius uralkodásának kezdetére keltezhető. RÖVIDÍTÉSEK ÁLLAG 1995 ATLAS MPF 1991 AURIGEMMA 1961 BARBET 1978 ÁLLAG, Cl.: Vendanges en champagne. In: I temi figurativi nella pittura parietale Antica. (IV sec. a.C. - IV sec. d.C.) AIPMA, Bologna 20-23 settembre 1995. 15-18., 309-312. NAISSANCE DES ARTS CHRÉTIENS, Atlas des Monuments Paléochrétiens de la France. Paris 1991. AURIGEMMA, S.: Villa Adriana. Roma 1961. BARBET, A.: A propos de la collection de Peintures Romaines du Louvre. Revue Archéologique 1978. 87-88.
