K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
MARÓTI ÉVA: Egy pannóniai terra sigillata gyár termékei Balácán
lálható a levelekből álló bokorhoz hasonló, például Aquincumban 60 , Albertfalván 61 , Balácán 62 , Brigetioban 63 , Dunaszekcsőn 64 és Sárváron. 65 A brigetioi és a dunaszekcsői darab kompozíciójában is rokon edényeinkkel: ezeken is a frízen bokor és futó állatok váltakoznak, alattuk leveles sáv. A legjobb párhuzam azonban egy gorsiumi sigillata, amelyen a térdeplő nyilas előtt egy nagy levelekből képzett fa vagy bokor, majd hátranéző szarvas látható. 66 Edényeinken a frízen szereplő alakok egymáshoz való viszonya szigorúan kötött: a két kutya, majd a bokor, a vadász és a fa sorrendje (és a motívumok egymástól való távolsága!) minden darabon azonos, a fa után több esetben a szarvas következik (1, 3., 4. és 7. sz. darabok), egy esetben (2. sz. darab) a nyilas ismétlődik. A szarvas után két esetben (9. és 10. sz. töredék) újra a balra futó kutya (/) látható - mintha itt újra kezdődne a jelenet. Ebben az esetben a teljes jelenet, amely részben vagy egészben kétszer ismétlődhetett az edényeken, az alábbiakban írható le: 1. jobbra futó kutya (e) - 2. bokor (b) - 3. jobbra nyilazó alak (a) - 4. fa (c) - 5. balra haladó, hátranéző szarvas (g) - 6. balra futó kutya (f) A jelenet középpontjában egyértelműen a bokor és a fa közt rejtőző, lesben figyelő vadász és az üldözött szarvas áll, melyet a kutyák fognak közre. A jelenet több darabon, ugyanebben a fogalmazásban ismétlődik, ezért valószínűleg az alakok nem egyszerűen dekoratív céllal szerepelnek, hanem egy adott, ismert - minden bizonnyal mitológiai - jelenetet ábrázolnak. A mitológiai alakok mellett a mitologikus jelenetek is megjelennek terra sigillatákon 67 , pannóniai műhelyben gyártott sigillata utánzatokon 68 és pannóniai pecsételt edényeken is. 69 Az utóbbi darabon két bélyegzővel az Acteonmítosz egy-egy jelenetét ábrázolták sigillata-motívum alapján, de meglehetősen primitív megfogalmazásban. A mi táljainkon a fríz szereplői különállóak, szépen formáltak, a jelenet jól komponált, arányos. Az ábrázolt vadászjelenet - a benne szereplők (nyilazó vadász, vadászkutyák, szarvas) alapján - talán szintén azonosítható lehetne a Diana által szarvassá változtatott, majd saját kutyái által széttépetett Acteon történetével, de szerintem itt egy másik mítosz megjelenítését láthatjuk. A jelenetben - véleményem szerint - a bokornak és a fának is szerepe van: a vadász a bokorban rejtőzve várja a szarvast, amelyet a fa alatt sikerül megsebeznie. Ezen értelmezés szerint a Herculesmítosz egyik változatát látjuk: a Herculesre vezeklésül kiszabott tíz munka közül a harmadiknál, a kerüneai szarvas elfogásánál a hérosz a Hesperidák kertjében, az aranyalma fa alatt érte utol és sebezte meg a szarvast. 70 Pannoniában mindkét mítosz jelenetei ismertek kőemlékekről. Acteont általában a történet csúcspontján ábrázolják, amikor szarvassá változván kutyák tépik szét. 71 A Hercules-mítosz ábrázolásai jóval elterjedtebbek, a mítosz nyilván ismertebb volt és sokkal több, jól megjeleníthető mozzanatból állt. 72 (Kelta területen Hercules kultusza széles körben elterjedt volt, erről sok fennmaradt régészeti lelet tanúskodik.) Két kőemlék is ismeretes, amelyen szarvas és emberi/isteni alak látható: a balatonfőkajári Diana-relief 73 és Dexternek és feleségének, Priscának Ajkáról származó sírköve. 74 Ez utóbbin egy jobb kezében baltát, bal kezében üstöt tartó, áldozathoz készülődő férfialak van, előtte és mögötte egy-egy fával. A bal oldali fa tövében lámpás és egy oltár, a jobb oldali mellett két lámpás és egy hátranéző, bal mellső lábát felemelő szarvas van. A férfi római katonai ruházatot - páncélzatot - visel, frizurája is rövid, katonai jellegű
