K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
MARÓTI ÉVA: Pannóniai pecsételt kerámia Balácán és Veszprém megyében
MARÓTI ÉVA PANNÓNIAI PECSÉTELT KERÁMIA BALÁCÁN ÉS VESZPRÉM MEGYÉBEN A Római Birodalom Pannónia tartományának különleges leletcsoportja a pannóniai pecsételt kerámia, amely a provincia területén készült, különböző gyártási központokban. 1 A leletanyag területenként jellegzetes - általában a gyártási központokban, ezek környékén terjedt el. 2 Legkorábbi csoportja a nyugat-pannoniai 3 , amely főleg a Borostyánút körzetében dominál: 4 Vindobona (Bécs) 5 , Carnuntum (Deutsch Altenburg) 6 , Savaria (Szombathely) 7 és Salla (Zalalövő) 8 környékén. A kelet-pannoniai csoport főbb gyártási központjai Aquincum 9 és Gorsium 10 , fő elterjedési területe a mai Pest 11 , Komárom 12 és Fejér megyék 13 területe. Gyártási központ volt Brigetioban (Oszőny) 14 is. A provincia középső részén, a ma Veszprém megyéhez tartozó Gyulafirátót-Pogánytelken is feltételezett egy gyártó műhelyt a korábbi kutatás. 15 Veszprém megye már a XIX. század közepén, a magyar régészet kialakulásának kezdeti időszakában az érdeklődés homlokterébe került, Römer F. a Bakonyról írt munkája kapcsán. 16 A tényleges régészeti feltárások is gyorsan megindultak a megye akkori területén, amelyek hamar publicitást is kaptak. A római kori, jelentős lelőhelyek kutatása szinte egyidőben kezdődött: az 1903-1904-es években indult meg Gyulafirátót-Pogánytelken 17 , Balácán 18 és Szilasbalháson (Mezőszilason) 19 is. A XX. század elején még Szilasbalhás (Mezőszilas) is Veszprém vármegyéhez tartozott, így került az 1904-ben Németh J. által feltárt tumulusok anyaga a veszprémi múzeumba. 20 A lelőhely ma Fejér megye déli részén található. Ugyancsak Fejér megyében van ma Bakonykuti, ahonnan a névadó által 1909ben talált, akkor Várpalota, Kuti lelőhelymegjelöléssel előkerült pecsételt töredék került a Laczkó Dezső Múzeumba. Jelen közlésünk a Magyarország Régészeti Topográfiája 1-4. kötete 21 alapján, az abban szereplő mintegy 265 település lelőhelyeire épül, bár azóta pl. a volt Keszthelyi járás településeit Zala megyéhez csatolták. 22 Ezen a területen három lelőhelyünk van: Balatongyörök-Kövesmező, Egregy (Hévíz) és Keszthely-Felső-Dobogó. Mindhárom helyen l-l darab pecsételt töredék került elő, ezek a leletanyag nyugati csoportjába tartoznak. 23 A lelőhelyek a Balaton délnyugati végénél, a tótól északra, egymáshoz közel, mintegy 16 km-en belül vannak. 24 A többi lelőhely nagyrészt a Balaton keleti felétől északra, a mai Fejér és Komárom megyék szomszédságában található 25 - a leletanyag jellege is ezen területek anyagáéra hasonlít. Itt futott a Poetoviot Aquincummal összekötő diagonális útnak a Balatont északról megkerülő ága, amelyen a legkorábbi sigillaták kereskedelme is folyt. 26 A megye középső részén, a Bakonyban eddig nem kerültek elő pecsételt darabok - sigillaták is csak kevés számban. 27 Az itt ismertetett lelőhelyek közt nincsen temető 28 , a Veszprém megyei tumulusok leletanyagában csak a balácai halomban van 29 pecsételt kerámia. Egy-egy lelőhelyhez általában csak néhány pecsételt darab köthető - ezeken a he-
