K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
HOLCZINGER IMRE-PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS-K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai főépület (I.) K-i előterének geofizikai és régészeti kutatási eredményei
A 4. számú mérési terület falindikációi gyengék. Egy részük az ún. eltérő tájolású épület DK-i kiterjedését jelzik, észak-északkelet felé pedig egy olyan épületet, amelyek Sőrés L. megfogalmazása szerint hiányosabb vagy romosabb épületek jelenlétét sejtetik. 13 A főépület K-i kertje előtt 1991, 1992, 1993-ban sikerült meghatározni az összesen 5 helyiségből (3 helyiség és két udvar/előcsarnok) álló XIV számú épületet. Falait csak olyan mélyen alapozták, hogy elbírja a könnyű szerkezetű, többnyire fakonstrukciót hordozó falakat. Kőomladéka is ezért nyilvánvalóan szerény volt ahhoz, hogy határozottabb ellenállási értékeket mutasson. 3. Az 1999. évi geofizikai mérések eredményei 1999-ben került sor a feltárás alatt lévő XVII. sz. épületcsoport közvetlen környezetének részletes geofizikai kutatására. A korábbi átnézeti kutatások óta eltelt idő alatt fejlődött a mérési technológia és új, hatékony módszerhez, illetve berendezéshez is jutott az ELGI. Ez azért is előnyös, mert a részletes kutatáshoz igen sűrűn mért adatrendszerre van szükség, aminek időben hatékony mérését és a nagy mennyiségű adat feldolgozását csak a korszerű számítógépes technológiával lehet elvégezni. A korábban bevált egyenáramú ellenállás mérést ez alkalommal is elvégeztük, de köszönhetően az új, automatikus rendszernek - kisebb időráfordítással nagyobb menynyiségű adat lemérésére volt lehetőségünk. Az adatfeldolgozásra szintén fejlett és korszerű programok állnak rendelkezésünkre. Időközben műszerparkunk a földradar berendezések széles választékával gyarapodott, így a régészeti célra legalkalmasabb és leghatékonyabb műszerrel végeztük a radar méréseket. (13. ábra) A földradar módszer és műszerek ismertetését a függelékben adjuk meg. Az 1999. évben az akkor feltárás alatt lévő 49/M. és 49/N. jelű szelvényekhez ÉK felől csatlakozó 25 x 50 méteres területet kutattuk meg (3. ábra), amelynek eredményeiről kutatási jelentésben számoltunk be 14 . Ellenállás mérések Az ellenállás méréseket dipól-dipól elrendezésben, egy méteres dipól távolsággal, három mélységpontra vonatkoztatva végeztük 2,5 méteres távolságban lévő szelvények mentén. A sok elektródás rendszerrel egyszerre 60 elektróda kezelhető, így egy 50 méter hosszúságú szelvény egyetlen bázispontról lemérhető. A feldolgozás eredményét a 4. ábrán mutatjuk be, külön ábrázolva a három mélység-szintre vonatkoztatott ellenállás anomália térképeket (n=1,2,3). Ezek a becsült vonatkoztatási mélységszintek rendre 0,4, 0,7 és 1 métert jelentenek. A felszínhez legközelebbi térrészre vonatkozó térkép (n=l) leginkább a felszín közeli törmelékek elterjedési határának kijelölésére alkalmas. Értelmezésénél figyelembe kell venni az egyéb, nem régészti eredetű esetleges bolygatások hatását is. Véleményünk szerint ilyen tapasztalható az (5;40) pont környezetében, ahol a nagyobb felszín közeli ellenállást a felszínen is látható felhalmozott törmelék okozza. Az ellenállás térképek alapján a XVII. sz. épület folytatása ÉK-i irányban a feltárástól kb. 10 méterre
