K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
GESZTELYI TAMÁS: Késő antik üvegkameó függők
A Balaton környéki leleteken két motívum fordul elő. Az egyik, a lépő oroszlán, három alkalommal. Mindhárom függő más negatívból származik. A legszabályosabb formát és leggondosabb kivitelt a balácai függő mutatja (1. ábra). Nemcsak az oroszlán alakja, hanem a felette lévő holdsarló és csillag is jól felismerhető. A keszthely-dobogói esetében az égitesteknek nincs nyoma (2. ábra). A ságvári függő esetében az ábrázolás annyira elmosódott (3. ábra), hogy ez még az állat meghatározását is bizonytalanná tette. Feltárója a megnyúlt nyak miatt lónak feltételezte (i.h.), ez azonban egyetlen analógiával sem erősíthető meg. Az állat fölött a csillag és a holdsarló nyomai azonban felfedezhetők. Az említett darabok színárnyalataiban is eltérnek egymástól: míg az első kettő sárga, az utóbbi zöldessárga árnyalatú. Ezeknek az üvegfüggőknek kétségtelenül az oroszlán volt a legkedveltebb motívuma és a mézsárga a legkedveltebb színe. A spliti múzeum 27 darabja közül tízen oroszlán látható és 22-nek mézsárga színe van 18 . A Tarshiha-i sziklasír 8 függője közül 6 ábrázol oroszlánt, a bosrai antikváriumban kettő 19 . Az európai és az Egyesült Államok-beli múzeumok, ill. magángyűjtemények ismeretlen eredetű üvegfüggői esetében is ez a motívum dominál 20 . A Nemzeti Múzeum gyűjteményében is található egy darab, amelyen az oroszlán támadó állásban látható (4. ábra) - tehát egy negyedik variáns az eddigiekhez képest - , állítólagos lelőhelye pedig Kis-Azsia (Kat. 4.). A gyakran megjelenő holdsarló és a csillag - amely talán a Napot jelenti - indokolttá teszi az oroszlán szoláris szimbólumként való értelmezését. Ezzel függhet össze az aranysárga szín használata is. Az oroszlán a mágikus gemmákon is hasonló jelentéssel fordul elő, és nem véletlen, hogy leggyakrabban sárga jáspison 21 . A másik Magyarországon előforduló motívum a béka felülnézetből, mellette felirattal (Kat. 5.). Az állat alakjának tengelyére az akasztó merőlegesen van elhelyezve (5. ábra). Formája elég szabályos, színe barnássárga. Ez a motívum megjelenik egy másik üvegkameón is a keszthely-dobogói temetőből, de az nem akasztós, hanem belsejében kettős csatorna fut végig 22 . Hasonlóképpen béka jelenik meg, de felirat nélkül, egy ólomfüggőn, amely a gorsiumi késő római temetőből származik (Kat. 6.). A béka az egyiptomi szimbolikában a születést, újjászületést és termékenységet jelentette 23 . Ezt a jelentést a mellette megjelenő felirat is megerősíti. A ZOHN a hosszú, boldog életre utaló jókívánság. Ez a motívum lényegesen kevésbé gyakori, mint az oroszlán. A spliti gyűjteményben egyszer fordul elő 24 . Publikálója feliratát nem tudta kiolvasni, a keszthely-dobogói analógiák alapján azonban nem kétséges, hogy ugyanaz a felirat olvasata. Az előbbieken túl a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található még egy ismeretlen lelőhelyű üvegfüggő, amelyen egy sisakos fej látható (6. ábra), a színe pedig kék (Kat. 7.). Csupán egy hasonló ábrázolást ismerünk Splitből, amely ugyancsak kék színű 25 . Az üvegfüggők további motívumkészletében több egyezést találunk a kettős csatornájú űvegkameókéval. Ezek közé tartoznak az egymással szembenéző női és férfi portrék, amelyek a Kr. u. III. sz. közepe körüli időszak császárházaspárjait (Otacilia és Philippus Arabs vagy Gallienus és Salonina) ábrázolhatják 26 . A másik egyező motívum egy szembenéző női portré, amely hajviselete alapján Constantinus kori lehet, és valószínűleg a császár feleségével, Helénával azonosítható 27 . A portré mellett a kettős csatornájúak esetében a VriE, míg a függők esetében a NIKH felirat olvasható. Mindkettő a tárgy
