K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
KOVÁCS PÉTER: Újabb római feliratok Veszprém megyében
4. Oltárkő (4. ábra). Lelőhely: Királyszentistván, Villanytelep közelében, az MRT 26/3 lh-lyel szemben, az országút túloldalán. 34 Ltsz: 79.1.1. Anyaga: mészkő. M: 78 cm, sz: 46,5 cm, v: 32,5 cm. Betűm.: 4,2-3,5 cm. Az oltár lábazata és oromzata többszörösen profilált. Abacusán stilizált sarokakroteriumok, közöttük félhold alakú dísz látható. Az akroteriumokban található körök rozettákat, a közöttük levő félhold szalagot stilizál. Hasonló félhold alakú dísz egy carnuntumi oltárról is ismert. 35 Silvano I silvestro (!) I L(ucius) Catius Mlessorinu(s) I et L(ucius) Cat(ius) Messi/anus v(otum) s(olverunt) l(ibentes). Silvanus a legkedveltebb pannóniai istenségek közé tartozott, különösen népszerű volt - elsősorban erdős területeken, mint a Balaton-felvidék - silvestris aspektusa. 36 A környékről több felirata is ismert (RIU 317, 362). A silvestris adiectivum dativusa esetében megfigyelhető declinatio váltás gyakran megfigyelhető vulgáris latin nyelvtani jelenség (heteroclitica - CIL III p. 2576). 37 Pannoniában több Silvanus Silvestris oltár esetében is megfigyelhető a silvestro alak (CIL III 3499, 3504, 10035, RIU 832, AÉp 1965. 122). 38 A felirat másik érdekessége a feliraton több esetben is feltűnő kurzív betűk használata (pl. L, S betűk esetében). Kurzív betűk feltűnése kőfeliratok esetében a bennszülött sírkövek esetein kívül sem ritka jelenség (hasonló majdnem fekvő S betűk: pl. RIU 711, 713, 769, 802), így több környékbeli feliraton is megfigyelhető (RIU 312, 318-319, 335). Az abacus díszeinek stilizálása egy nagyobb, díszesebb oltártípus provinciális változata. Érdekes megfigyelni, hogy a kőfaragó két külön oltártípust egyesített, a sarokakroteriumokba rozettákat is elhelyezett, amely a felül hengeres-párnás tagos típus tartozéka. 39 Az állítók valószínűleg testvérek voltak és gentiliciumuk alapján leginkább italicusok lehettek. 40 A Catius nomen Pannoniában rendkívül ritka (CIL III 14071). Hasonlóan igen ritka a Messorinus és a Messianus cognomen is. 41 Mindkettő már ismert Pannoniában (RIU 507, 583; AÉp 1965.120). 42 A felirat a tria nomina használata alapján leginkább a II. század második felére keltezhető. 5. Ossuarium (5. ábra). Lelőhely: Tüskevár, Kőhányási-dűlő=MRT 3, 60/7 lh. A kő Palágyi S. leletmentése során került elő másodlagos helyzetben egy valószínűleg hozzátartozó, az elhunyt házaspárt ábrázoló fedő társaságában. 43 Ltsz: LDM 79.8.1. Anyaga: mészkő. M: 55 cm, sz: 75 cm, v: 62 cm. Betűm: 4 cm. A felirat az egyik rövidebb oldalon található, a feliratmező erősen lekopott, jobb oldala hiányzik. Megmaradt felirata következő: [—Jiano I [— CJqndida I fbenemerenjti vagy [coniujgi (?) i(ussit) p(oni). Sajnálatos módon a megmaradt felirat alapján csak a felirat állítójának nevét ismerjük, aki igen nagy valószínűséggel csak Candida lehetett, mivel hasonló végződésű cognomen mindössze egy ismert (Plandidus), amely igen ritka név, csak Hispániából ismert. 44 Ezzel ellentétben a Candidus cognomen Pannoniában is igen elterjedt volt. 45 A felirat hiányzó része a harmadik sor hosszúsága alapján a személyek gentiliciumán
