K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

meszes-habarcsos réteg. (18/J. ábra) A fal külső oldalán lemélyítésünkkel nem értük el az általában barna meszes ill. a téglás-és kőtörmelékkel vegyes, valamint a sárga, barna agyagos, agyagrögös réteg határát, azaz az egykori (egyik) római kori szintet. A falat közvetlenül egy barna mészszemcsés réteg, majd egy ú.n. felszíni kevert, bolygatott réteg fedte. 2. helyiség A helyiség belső mérete 2,95-3,1 x 3,7 m. Csaknem teljes egésze a 49/D. szelvény területére esik. É-i falának egy részét a 49/D. ill. 61/D. szelvény közös tanúfala fedte át. A nagy középkori beásással a fal 2/3-ad részét elbontották. Az É-i fal K-i 1/3-ada azonban megmaradt a 61/D. szelvény DK-i sarkában. (18/H-I., 20/D-E., 29/2. ábra) A helyiség Ny-i és K-i fala különböző vastagságú. A Ny-i fal, amely egyben a XIV épület Ny-i zárófala 37-40 cm vastag, míg a D-i fallal egybekötött K-i válaszfala csak 25-34 cm széles. Falai 12-16 ill. 8-14 cm magasan maradtak meg. A szelvény közepét (kissé Ny-ra a középponttól) nem tudtuk, nem akartuk kibontani, mivel meg akartuk kímélni azt a fát, amelyet már az ásatások 1976-os újrakezdése után ültettünk a nem ismert és nem várt épület fölé. (28/1. ábra) A falkoronák általában azonos magasságúak, a felszíntől 44-56 cm mélyen húzódtak. Az 1. helyiség 49/D. szelvénybe nyúló falkoronájához képest az 2. helyiség megmaradt falkoronái 19-30 cm-rel mélyebben fekszenek. Miközben a 2. helyiség 37-40 cm széles D-i falából mindössze csak 8-14 cm magas alapozás maradt csak meg, addig az 1. helyiség ebbe a szelvénybe eső Ny-i falának teljes szélessége a 8-10 cm-nyire kiugró alapozás indításnál 48 cm volt, 10-14 cm magas felmenő fala, azaz a „sövényfal-alapozás" pedig 36-38 cm. A falak mellett kevés követ, tégla- és vesszőlenyomatokat megőrző faldarabokat tartalmazó habarcsos-meszes omladék feküdt, amely átnyúlt az 1. helyiség területére is. (18/H. ábra) A kövek koncentrációja az É-i tanúfal mellet feltűnő volt. A kövek elbontása után hamuval és hamuval - koromszemcsével vegyes szürke, barna földdel kevert foltok, égett homokos betöltésű gödör bontakoztak ki. A nagy beásással részben érintették, részben elbontották a helyiségfalakat, a gödör széle néhol a már visszabontott falak fölötti mészszemcsés rétegbe mélyült. A szelvény É-i tanúfala előtti 90-96 cm széles szakaszon átvágtuk a szelvényt. Különböző mélységben cölöp- és karólyukak, gödrök jelentkeztek, betöltésük agyagos, hamus, koromszemcsés, faszenes szürke. (18/H-L, 19/A-C. ábra, 14. ábra 25-28., 30.) A középkori gödör-ház metszetfalakkal és felülnézeti rajzokkal dokumentálható mérete 310-410 x 280-283 cm. Az égett folt elbontásában állatcsont, római és középkori edénytöredékek, tegulatöredékek ill. állatcsont voltak. A hamus rétegben ugyancsak kerámia- és állatcsont-töredékeket találtunk. A helyiség DK-i falsarkába egy cölöplyuk mélyül. Átmérője 38 x 27 cm, a padkával együtt pedig 43 x 36 cm. A környező falkoronákhoz képest a cölöplyuk alja 37-42 cm-rel van mélyebben, a D-i, DNy-i oldalon jelentkező padka teteje pedig 6 cm-rel. (14. ábra 30.)