K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

is igazolhatóan, a felszíntől 13-17 cm mélyen ill. a 49/F. szelvény K-i tanúfala szerint 1112 cm-re egy vesszőlenyomatokat megőrző, 2-8 cm vastag réteg jelentkezett. (19/K., 20/F, 29/1. ábra) A falkoronákat és a két szelvényben látott vesszőlenyomatos-habarcsos „falomladék"-ot 30 cm széles meszes barna réteg választja el. Mivel semmiféle kapcsolat a falkoronákkal nem volt kimutatható ezekben a szelvényekben, inkább egy másodlagos helyzetű omladék elterítésére kell gondolnunk. Ezt megerősíteni látszik, hogy a 49/F. szelvény K-i felében az omladék között falfestménytöredékek is voltak. A 49/F. szelvényben a XIV épület K-i falát csaknem teljesen elbontották. A köves alapozás a szelvény hosszában követhető. Az ehhez a falhoz tartozó „vesszős falomladék", a bolygatások ellenére úgy látszik, megközelítőleg a helyén maradt. (19/I-J., 20/A. ábra) 1. helyiség A XIV épület legdélebbi helyiségének belső mérete 9,5 x 4,4-4,5 m. Az 1. helyiséget a 3/1991-es, a 37/D/1-2., a 37/E-F, a 49/D-F. árkokkal és szelvényekkel kutattuk. A 37/D. és 37/F. ill. a 3/1991. árkokkal és kisebb szelvényekkel meghatároztuk az épület szélességét. Az épület DNy-i sarka jó megtartású, teljes szélessége 42-61 cm. 8 cm magas felmenő falának szélessége 38-44 cm. Alapozása 8-11 cm-rel ugrik előre, ennek mélysége 26-28 cm. (Vö.: 37/D/l. árok É-i metszetfala - 18/A-D., 27/6. ábra) Az 1. helyiség Ny-ifala elválik a háromosztatú, középső helyiségsortól, falai nincsenek egybekötve. Az alapozáshoz, annak szélénél esetenként valamivel mélyebben, egy 2-10 cm vastag meszes, habarcsos, megszakításokkal tarkított, habarcsrögös réteg simul, amely azonban általában csak az épület belsejében figyelhető meg. Néha, mint a 37/D/l. árokban az épület Ny-i zárófala melletti 40 cm széles, 2-16 cm vastag foltban követhető, felső széle azonos a falkorona szélével. Ezt a meszes-, habarcsrögös réteget fogadhatjuk el a helyiség és az épület eredeti, római kori belső padlószintjének ill. az ez alatti réteget a római kori felületnek, ugyanis ezen a szinten vált az alsó agyagrögös, paticsos fekete-barna réteg, vagy a sárgás-barna homokos agyag (amelybe a falakat is beleásták) és a téglával, kisebb kövekkel (kaviccsal) kevert barna ill./és mészszemcsés barna réteg. Ez utóbbit már csak a felszíni, keskeny kevert réteg fedi át. A habarcsos sáv feletti vörös kőtörmelékek arra utalnak, hogy a sövényfal alapozásába vörös, Balaton-felvidéki homokköveket is falaztak. (Vö.: 37/D/1-2. É-i ill. K-i tanúfala - 18/A.,E. ábra) A habarcsos szint a 37/D/l. árokban rásímul egy enyhén kimagasodó, kövekkel fedett (vörös kő is!) foltra. A máshol belső padlószintnek értelmezett, falkorona alatt 12-14 cm mélyen jelentkező meszes-habarcsos szint a folton túl nem folytatódik. (18/A. ábra) Hiánya egy korábbi elbontás eredménye is lehet. A 37/F. szelvény Ny-i felébe többször belebontottak.(18/G. ábra) Ezek egyikével elérték a XIV épület D-i zárófala melletti murvás-habarcsos szintet is, valamint a fal feletti mészszemcsés téglatöredékekkel és kisebb kövekkel jelzett vastag réteget is. Ennek a rétegnek az alján egyébként egy Drag. 35/36os terra sigillata-töredék is előkerült. A helyiségen belül a habarcsos szint megszakad, majd a 3/1991-es kutatóárok előtt meszes-murvás felületben folytatódik. A 37/F szelvény ÉK-i negyedének a római kori felszínre került vörösre égett 118 x 54 cm-es omladéka kisebb tűz vagy tudatos tüzelés maradványa. Vörös homokköveket is tartalmazó