K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

KONCZ PÁL-K. PALAGYI SYLVIA-S. PEREMI ÁGOTA: Római kori csontfésűk Balácáról és Kékkútról

KONCZ PÁL -K. PALÁGYI SYLVIA - S. PEREMI ÁGOTA ROMAI KORI CSONTFESUK BALÁCÁRÓL ÉS KÉKKÚTRÓL Egy éven belül két római kori csontfésűvel gazdagodott a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum gyűjteménye. Az egyik Balácáról, a római kori villagazdaság XVII. épületének feltárásából származik, a másik a kékkúti Maktyányi-dűlő vezetékfektetéshez kapcsolódó régészeti előfeltárása nyomán látott napvilágot. Mindkettő római kori, így alkalmas arra, hogy rajtuk keresztül bemutathassuk a késő római időszak részben egyidőben, párhuzamosan is használt fésű-típusait.

1 1. A BALÁCAI CSONTFÉSŰ LELŐHELYE ÉS KELTEZÉSE RÖVIDEN Az Ujj Ágnes által előzetesen megtisztított és Koncz Pál által restaurált, 12 cm hoszszú, 6,5 cm széles és max. 1,7 cm vastag, egyoldalú csontfésű

2 2000-ben a balácai villagazdaság ismeretlen, az utóbbi években kutatott új épületének, egy újabb fürdőnek (XVII. épület) a maradványai felett nyitott 13/0. szelvényében, annak DK-i sarkában került elő 57 cm mélyen, omladékos rétegből. (1-2. ábra)

3 A szelvénynek nem ez az egyedüli, megmunkált csontlelete. Magasabban, egy 315316-ra keltezhető Licinius érem

4 közelében csonthajtű, a nyugati tanúfaltól nem meszsze, kissé mélyebben egy félkész csontfogantyú (?) került elő. A fésű keltezéséhez a fésű fogó-részének formája, fogazatának elrendezése, szegecselése és díszítőmotívumai alapján kereshetjük párhuzamait. A fésű formája emlékeztet bennünket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött háromszög-lekerekített háromszög fogójú, Szőnyből, illetve a csákvári 7. sírból származó darabokra, bár a balácai, viszonylag nagyméretű, lekerekített példányunknak nem találjuk meg közöttük a pontos megfelelőjét. A széleken tompaszögbe rendezett fogazat első fogai is magasabban indulnak a szőnyiekhez képest.

5 A fogólap-forma legjobb pannóniai párhuzamát Carnuntumban, távolabbról pedig az osztrópatakai II. kincsben találjuk. Az idézett példákon azonban a szélek mentén beütött szegecsek alkotják a díszítést. Eltérő a fésűk fogazat-széleinek megformálása is: a carnuntumi és az osztrópatakai fésűkön ívelt, a balácai példányon pedig egyenes.

6 A csontfésűk általánosan alkalmazott díszítésének elemei a nagyobb és kisebb bemélyített (bekarcolt) pontkörök, amelyek a ponton és karikán kívül koncentrikusan elhelyezett nagyobb, többszörös körökké alakulhatnak. A lehetséges kombinációk száma nagy és változatos összetételűek. A szőnyi egyoldalú fésűkön a díszítés leggyakrabban kettős, hármas, négyes stb. csoportokba rendezett egyszerű, vagy kettős karikából áll, amelyek kitöltik a fogólap alap-