K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
KOVÁCS PÉTER-FEHÉR BENCE: Feliratos tégla- és edénytöredékek a balácai római kori villából. I. Vicus Augusti Pannoniában?
detű helynevek használata: Augustodunum, Augustonemetum, Augustoritum, Augustobriga, Augustobona, Augustodurum, Augustomagus. 15 Hasonló jelentéssel (pl. dunum, durum= Castrum, magus= campus, nemetum=lucus (!) vannak latin nevű helynevek is, ahol az Augustus név szintén genitivusban szerepel: Lucus Augusti, Turris Augusti (Mela 3, 1, 8), Tropaea Augusti, Pons Augusti (CIL III 7853), forum Augusti (CIL XII 5528=Forum Claudii Ceutronum Axima). Utóbbiak a római császári névadás gyakorlatában külön csoportot alkotnak, mivel a genitivusos név a helynév része. 16 Ugyancsak nem császári birtokra utal egy pannóniai pagus Traiani-t említő Roma városi felirat is (CIL VI 37724). 17 A helynév egy praetorianus origója volt, ami szintén nem a császári birtokra való utalást valószínűsíti. Ezekben az esetekben a helynevek vagy a korábbi állapotot rögzítik, vagy a császárkultusszal állnak kapcsolatban. Vannak esetek (két galliai település), amikor egy-egy vicus esetében ugyanezen az elven Augustum(a) a település neve. 18 Hasonló a helyzet a Pompei melletti Pagus Augustus helynév esetében is, amelyet Kr. e. 7-ben neveztek át Augustus tiszteletére (cf. pagus Aug( )-CIL II 2194). 19 Hasonló lehetett a helyzet Plinius laurentumi birtoka melletti Augustanus vicusszal is (Plin. Ep. II, 17, 26). 20 Több Augustis helynév is ismert Raetiából (Straubing-Sorviodurum-ItAnt. 249, 7), illetve Moesia területéről (Orahovo-ItAnt. 220, 2). Ezekben az esetekben természetesen kizárható, hogy valaha is császári tulajdonról lett volna szó, több ezek közül városi jogú település (Augustodunum, Lucus Augusti). Az augustus melléknevén kívül teljesen általánossá vált az adott császár cognomenének, gentiliciumának, sőt néha még praenomenének feltüntése is (pl. L. Sept. Severus a syriai Eleutheropolis esetében). 21 A balácai felirat esetében nem indokolt a fenti párhuzamok bármelyikét is figyelembe vennünk, mivel jelen esetben nincs történet adatunk arra, hogy bármi is indokolta volna egy császári cognomen adományozását, valamiféle kapcsolatba is került volna ez a terület valamelyik császárral (cf. RMD III 194 alábbi esetét). 2. Az Itineraria helynevei között kétszer is előfordul a vicus Augusti helynév. Mindkettő Africából ismert 22 , az első Hadrumetumtól 25 és Thysdrustól 31 MP-re (ItAnt 53, 1, 54, 1, 55, 9, 56, 3), Ptolemaios Aayyouorov-kent említi (Ptol. IV, 3, 38- CIL VIII p. 19,1170), a második pedig a Karthago-Bagradas-Hippo Regius úton feküdt Karthágótól 83 MP-re (ItAnt 43, 6, Tab. Peut. Seg. IV). A Lambaesis melletti Verecunda is a vicus Augg. nevet viselte (CIL VIII 4194=18490= ILS 6852, 4204-4205). 23 Az utóbbi két felirat alapján a vicus területén a legio III Augusta építkezett (pl. vízvezeték), ezért jogosan merült fel, hogy a vicus császári tulajdonban levő földön épült meg (további építési feliratok: CIL VIII 4206-4207). Ezek a legtöbb esetben teljesen bizonyosan császári birtokot takarnak. Erre a legjobb bizonyíték a coloni vici Augusti n.-t említő felirat (CIL VIII 8812). Császári tulajdonú birtokok határkövei esetében rendszeres volt az Augustus vagy a Caesar név használata: pl. inter Aug(ustum) et... alakok (ILA 2939, 2988-89), termini Aug(usti vagy -ales) (CIL VIII 23395), finis Caesaris n. (CIL III 6872). Itt kell megemlítenem, hogy a szintén a császári Patrimonium részének számító bányavidékek neve is hasonló: metalla Caesariana - Dig. XLVIII, 13, 8, 1. A szintén a császári Patrimonium részét képező praedia is gyakran szerepelnek praedia Aug. n., vagy dorn. n. Aug., vagy Caesa-
