K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról

A falakat mélyen visszabontották, gyakran a terrazzopadlóknál is mélyebbre kerül­tek a megmaradt falkoronák. Felületük meglehetősen egyenletes, ami talán az azonos mélységű szántásra, vagy esetleg a soronkénti kőkitermelésre utalhat. A III. épület alatt az altalaj sárgás-barna, sárga homokos agyag. Ebbe mélyül be, vagy erre alapozták általában a falakat. A falalapozásokhoz azonban az épületmag ÉK-i sarka közelében és az előcsarnoknál (4. helyiség) barna, barna tömörebb réteg simul. Erre a ré­tegre alapozták pl. a 4. helyiség ÉNy-i sarkát is. A tömörebb barna rétegben a III/14. szel­vényben csonttöredék és vasolvadékok, a III/17. szelvényben őskori edénytöredékek, a III/44. szelvényben a sárga homokos agyag feletti barna rétegben római kori edénytöre­dékek voltak. A vassalakokra tekintettel ez a réteg őrizhette meg egy korábbi műhely, a korarómai edénytöredékek alapján pedig a korábbi, nem okvetlenül kőből készült épü­let elplanírozott maradványait. Előző objekumok lazább szerkezetű visszatöltésére utal­hatnak pl. a megsüllyedt terrazzopadlók is (Vö.: III/24-27. szelvények árkának metszete: 7. ábra B). Az épület maga legalább két, esetleg három fázisban készült el. A falvastag­ságok és a falelválások miatt nyilvánvaló, hogy a 4. helyiséget hozzáépítették az 1-3. he­lyiség É-i falához. A 45. szelvényben a D-i zárófal alapozásában, az 1. és 2. helyiség kö­zött, mutatkozó falszövetváltás és az 1. és 2. helyiség terrazzoinak szintkülönbsége alap­ján talán az 1. helyiségben láthatjuk az épület első, ezúttal kőfázisát, amelyet azután ke­let felé további két helyiséggel bővítettek. A terrazzopadozatok szintkülönbsége azonban a terepszint lejtésének építéstechnikai áthidalásának is tartható. A falak sárga színű habarccsal készültek, az alapozások kisebb tört kövei között vi­szont alig, vagy egyáltalában nem volt kötőanyag. Az osztófalak elválnak a főfalaktól. Az épületet falait belül mindhárom helyiségben vakolták. A vakolatok 3-4 cm szélességben fedték a falakat, az 1. helyiségben legtöbb­ször folyamatosan, néha és a 2. helyiség Ny-i falán ill. a 2-3. helyiség É-i falán foltok­ban. A szerény mennyiségű falfestményöredékből - pl. a 2. helyiség Ny-i fala mellett a III/25. árokrészben talált 2 db apró vörös színű részlet, valamint középkori fedő társa­ságában egy fekete vagy feketére égett darab - nehéz lenne a helyiségek festésére kö­vetkeztetnünk. Az 1-3. helyiségeket és nemcsak az l-t, ahogy azt Rhé Gy. megjegyezte, 11 terraz­zopadló borította. Érthetetlen, hogy Rhé Gy. hogyan nem vette észre a 2. helyiség ter­razzoját, amikor ismerte a 2. helyiség É-i felét a két „kiugrás"-sal. Mentségéül szolgál­hat, hogy a terrazzokból sok helyen valóban csak a felkopott kavicsos, meszes felület maradt meg. A terrazzopadozatok alapozása kisebb kövekből áll, amelyet pl. a III/36. és a III/17. szelvény árokba eső részén tett megfigyelések szerint a sárgás-barna ho­mokra rakták. Az 1. és 2. helyiséget borító terrazzopadlók szintkülönbsége a metszet- és felülnéze­ti rajzokkal dokumentálhatóan 23-24 (26) cm (Vö.: III/25. szelvény). Az alapozások szintkülönbsége megközelíti az ép terrazzopadlók között mért adatokat, azaz a 2. he­lyiség köves padlóalapozása 17-21 cm-rel van mélyebben, mint az 1. helyiségben. (Vö.: III/35., III/45. szelvény: 6B., 7/B., 10/A., 11/D., 13/E-G., 23/1. ábra) Az 1. helyiség É-i harmadában a terrazzopadlóba sekély, szabálytalan vájatok mé­lyülnek (10/A. ábra), amelyek sérülést okoztak az 1/2. helyiségek visszabontott falában is. Tekintettel arra, hogy a III. épület feletti területet Rhé feltárásai előtt is szántották,

Next

/
Oldalképek
Tartalom