K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

PALÁGYI, SYLVIA: Einige Bemerkungen zu den Darstellungen von Wagen mit vier Rädern und geschlossenem Wagenkasten - Néhány megjegyzés a zárt kocsiszekrényű, négykerekű kocsik ábrázolásához

pológiai és történeti tanulmányok című kéziratos disszertációjában foglaltakkal szemben, nem ismeretlen. A csákvári helytörténeti múzeumban volt kiállítva és ugyanoda kerül vissza a veszprémi kiállítás zárása után. Visy Zsolt említett művének Katalógusában a csákvári ábrázolást a „Négy kerekű, nyitott kocsiszekrényű szekerek" között sorolta fel azzal a megjegyzéssel: hogy, valószínűleg ugyancsak egy magas építésű, zárt kocsiszekrényű kocsit ábrázol, amelyből azonban csak néhány vonal maradt meg. A kő fotóján észlelhető vonalakból azután középen egy, a kocsiszekrény belsejében elhelyezett ülésre, vagy a nyitott kocsiszekrény közepére állított négyzetes keresztmetszetű tárgyra gondol, megjegyezve, hogy az utóbbit tartja inkább valószínűnek. A hátsó ívelő vonalat egy félig nyitott saroglyának értelmezi." Sági Károly 1944-45-ös tanulmányában a csak fényképről ismert követ a következőképpen írja le:

4 „Az épület oldalába befalazott kövön négykerekű zárt utazókocsit látunk." Nádorfi Gabriella közlése szerint a kő vagy a csákvári református paplak falába, vagy az Eszterházy kastély Diana kapujába volt befalazva. A Szt. István király Múzeum leltárkönyvébe beleltározott, 50.85.1. számú követ Fitz Jenő hozta be 1950-ben Székesfehérvárra. A veszprémi múzeum kiállításának időtartamára kölcsönkapott csákvári síremlék-részlet behatóbb vizsgálata arra késztetett, hogy megfigyeléseimet az alábbiakban közreadjam: A függőleges helyzetű tábla (1, ábra) legalább három oldalon keretezett. A keretezés a bal oldalon 3,7 cm, a jobb oldalon 6,4-6,5 cm, felül 5,3-6,9 cm széles. A kő alul egyenetlen, durván faragott, az elülső oldalhoz képest kissé kiemelkedik. Mindkét oldalon, alul egy 16-17 cm széles sávot, a keretezés esetleges folytatásában is, valamint a felső keretezést is a jobb és bal oldalon átfed egy vékony, szürkésfehér vakolatréteg, amely a jobb oldali keretezésen és a képmező bal alsó sarkában talált habarccsal együtt újkori eredetűnek tartható. Ezt erősíti meg a Sági Károly által közölt fénykép is, amelyen a befalazott kő szélei világos átkenést mutatnak.

6 Ugyanezen a fényképen alul, és az újabb felvételen is elmosódottan jelentkező vonal az alsó keretezés maradványa lehet. A síremlék-részlet m: 79 cm, sz: 62,5 cm, v: 17,5 cm. Jobb oldalon befelé rézsútosan, elnagyoltan faragott, másik oldalát és tetejét az elülső síkhoz képest derékszögben munkálták meg. Hátsó fele egyenetlen. Anyaga: lyukacsos mészkő. Tetejének jobb szélén egy 17 cm hosszú, 2,5-4 cm széles, részben eltömődött kapocs-horony mutatkozik. A bal oldali horonyból a törés miatt csak egy 3,1 x 3,7 cm-es részlet maradt meg. A kőemlék két mezőre tagolódik: egy felső, kissé bemélyített, 51,7 széles, 29,6 cm magas képmezőre (2. ábra) és egy megmunkált mezőre, amelyen néhány elsődleges (?), vagy másodlagos vájaton kívül, semmi sem utal feliratra, vagy egyéb ábrázolásra. A képmező alsó széle a jelenetben a földfelszín jelzésére szolgál. A mezőben egy jobbra haladó, kétfogatú, négykerekű, zárt kocsiszekrényű, vagy ponyvával fedett, zárt kocsiszekrény hatását keltő, széles aljdeszkára szerelt, szilárd építésű kocsit faragtak meg. A két lóból ma is látszik még a négy hátsó láb több-kevesebb maradványa, az egyik, vagy mindkét nyújtott helyzetű első láb, valamint a leginkább lecsüngő lepelhez hasonló, lépésre emelt, másik két mellső láb. Az 1944-45-ben közölt fényképen a paták is még jól kivehetők.

7 A fekvő téglalap alakú kocsiszekrényt lezáró vonalon felüli, visszaugratott keskeny sáv, minden valószínűség szerint, az ívelő tetőzet érzékeltetésére szolgál. Itt és a kocsioldal felső szélén, valamint a kocsi előtt és a felső keretezés alatt sűrűbb vésőnyomok mutatkoznak. A megfelelő fényviszonyok között látszó, a tetőzet felső szélétől kissé ívesen előre és lefelé irányuló, alul egyenesen lezárt vájatban a tető eresz-szerű kiugrását látjuk. A kocsis az aljdeszka folytatásában kinyúló ülésen ül. Jobb lábát kissé visszahúzva ábrázolták. Kevésbé gyakori megoldásként jobb kezében tartja a gyeplőt, amely a ló nyakánál tapintható kis, valószínűleg járommal azonosítható, dudorhoz fut. Bal kezében egy merev nyelű, kétágú (?) ostort tart. Alakja mára már alig látszik. Mögötte a kocsiszekrény szélét egyenes vonallal ábrázolták. A kocsi végénél az aljdeszka felső szélétől indul egy nyújtott, lapos „S" alakú, saroglyaszerú képződmény, amelyen a Sági Károly által készített fényképen és ma is, egy álló alakot (szolgálólányt) ismerhetünk fel. Háta enyhén ívelt, hosszú ruháját öv foghatta össze. Könyökben behajlított jobb karját sejthetjük a kocsiszekrény elé nyúló faragványban. Az alak feje nem vehető ki tisztán. Haját, vagy a figura fölé nyúló tetőzetet jelezhették a kocsiszekrény hátsó szélétől induló vízszintes vájattal. A kocsiszekrény oldalán nem lehet egyértelműen nyílásokat meghatározni. Az enyhén rézsútosan lefelé haladó bevágás egy ablak rontott faragásának, vagy másodlagos törésnek is felfogható. A jobb szélen, a kocsis kb. fejmagasságában megfigyelhető, bemélyedő csík lehetne egy ajtónak is a jelzése, viszont ennek folytatása az enyhén domborodó felületen tovább már nem követhető. Semmiféle egyéb, rakományra utaló faragás a kövön nem látszik. Az 1944-45-ös publikációból ismert fénykép valóban félreértésre adhatott okot.

9 Az aljdeszkához csaknem hasonló szélességű keréktalppal ábrázolt kerekded kocsikerekek a korábbi fénykép és a jelenlegi megfigyelések szerint is nyolcküllősek lehettek. A kerékagyakat jelölték. A kerekek nem érintkeztek egymással. Visy Zsolt a csákvári ábrázolást a kerekek közé (ill. részben a kerekek közé besüllyesztett) típusba sorolta, mivel az első kerék a képen éppen érintkezik az aljdeszkával, a nagyobbnak látszó hátsó kerék pedig részben takarja azt.

10 A kő, a „Sági-féle" fénykép készítése óta, a hátsó kerék felső szélén is megsérült. Hiányzik éppen az a részlet, amellyel egyértelműen kontrollálhatnánk a fentieket. A kocsiszekrény rövid, csak a kocsis ülésével és a saroglyaszerú alkalmatossággal együtt nyúlik túl a kerekek külső széle által meghatározott hosszúságon.