K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

PALÁGYI, SYLVIA: Einige Bemerkungen zu den Darstellungen von Wagen mit vier Rädern und geschlossenem Wagenkasten - Néhány megjegyzés a zárt kocsiszekrényű, négykerekű kocsik ábrázolásához

pológiai és történeti tanulmányok című kéziratos disszertációjában foglaltakkal szemben, nem ismeretlen. A csák­vári helytörténeti múzeumban volt kiállítva és ugyanoda kerül vissza a veszprémi kiállítás zárása után. Visy Zsolt említett művének Katalógusában a csákvári ábrázolást a „Négy kerekű, nyitott kocsiszekrényű sze­kerek" között sorolta fel azzal a megjegyzéssel: hogy, valószínűleg ugyancsak egy magas építésű, zárt kocsiszekré­nyű kocsit ábrázol, amelyből azonban csak néhány vonal maradt meg. A kő fotóján észlelhető vonalakból azután középen egy, a kocsiszekrény belsejében elhelyezett ülésre, vagy a nyitott kocsiszekrény közepére állított négyzetes keresztmetszetű tárgyra gondol, megjegyezve, hogy az utóbbit tartja inkább valószínűnek. A hátsó ívelő vonalat egy félig nyitott saroglyának értelmezi." Sági Károly 1944-45-ös tanulmányában a csak fényképről ismert követ a következőképpen írja le: 4 „Az épület oldalába befalazott kövön négykerekű zárt utazókocsit látunk." Nádorfi Gabriella közlése szerint a kő vagy a csák­vári református paplak falába, vagy az Eszterházy kastély Diana kapujába volt befalazva. A Szt. István király Múzeum leltárkönyvébe beleltározott, 50.85.1. számú követ Fitz Jenő hozta be 1950-ben Székesfehérvárra. A veszprémi múzeum kiállításának időtartamára kölcsönkapott csákvári síremlék-részlet behatóbb vizsgálata arra késztetett, hogy megfigyeléseimet az alábbiakban közreadjam: A függőleges helyzetű tábla (1, ábra) legalább három oldalon keretezett. A keretezés a bal oldalon 3,7 cm, a jobb oldalon 6,4-6,5 cm, felül 5,3-6,9 cm széles. A kő alul egyenetlen, durván faragott, az elülső oldalhoz képest kissé kiemelkedik. Mindkét oldalon, alul egy 16-17 cm széles sávot, a keretezés esetleges folytatásában is, vala­mint a felső keretezést is a jobb és bal oldalon átfed egy vékony, szürkésfehér vakolatréteg, amely a jobb oldali ke­retezésen és a képmező bal alsó sarkában talált habarccsal együtt újkori eredetűnek tartható. Ezt erősíti meg a Sági Károly által közölt fénykép is, amelyen a befalazott kő szélei világos átkenést mutatnak. 6 Ugyanezen a fényképen alul, és az újabb felvételen is elmosódottan jelentkező vonal az alsó keretezés maradványa lehet. A síremlék-részlet m: 79 cm, sz: 62,5 cm, v: 17,5 cm. Jobb oldalon befelé rézsútosan, elnagyoltan faragott, má­sik oldalát és tetejét az elülső síkhoz képest derékszögben munkálták meg. Hátsó fele egyenetlen. Anyaga: lyuka­csos mészkő. Tetejének jobb szélén egy 17 cm hosszú, 2,5-4 cm széles, részben eltömődött kapocs-horony mutat­kozik. A bal oldali horonyból a törés miatt csak egy 3,1 x 3,7 cm-es részlet maradt meg. A kőemlék két mezőre tagolódik: egy felső, kissé bemélyített, 51,7 széles, 29,6 cm magas képmezőre (2. ábra) és egy megmunkált mezőre, amelyen néhány elsődleges (?), vagy másodlagos vájaton kívül, semmi sem utal fel­iratra, vagy egyéb ábrázolásra. A képmező alsó széle a jelenetben a földfelszín jelzésére szolgál. A mezőben egy jobbra haladó, kétfogatú, négykerekű, zárt kocsiszekrényű, vagy ponyvával fedett, zárt kocsiszekrény hatását keltő, széles aljdeszkára szerelt, szilárd építésű kocsit faragtak meg. A két lóból ma is látszik még a négy hátsó láb több-kevesebb maradványa, az egyik, vagy mindkét nyújtott helyzetű első láb, valamint a leginkább lecsüngő lepelhez hasonló, lépésre emelt, má­sik két mellső láb. Az 1944-45-ben közölt fényképen a paták is még jól kivehetők. 7 A fekvő téglalap alakú kocsiszekrényt lezáró vonalon felüli, visszaugratott keskeny sáv, minden valószínűség szerint, az ívelő tetőzet érzékeltetésére szolgál. Itt és a kocsioldal felső szélén, valamint a kocsi előtt és a felső kere­tezés alatt sűrűbb vésőnyomok mutatkoznak. A megfelelő fényviszonyok között látszó, a tetőzet felső szélétől kissé ívesen előre és lefelé irányuló, alul egyenesen lezárt vájatban a tető eresz-szerű kiugrását látjuk. A kocsis az aljdeszka folytatásában kinyúló ülésen ül. Jobb lábát kissé visszahúzva ábrázolták. Kevésbé gyakori megoldásként jobb kezében tartja a gyeplőt, amely a ló nyakánál tapintható kis, valószínűleg járommal azonosítha­tó, dudorhoz fut. Bal kezében egy merev nyelű, kétágú (?) ostort tart. Alakja mára már alig látszik. Mögötte a ko­csiszekrény szélét egyenes vonallal ábrázolták. A kocsi végénél az aljdeszka felső szélétől indul egy nyújtott, lapos „S" alakú, saroglyaszerú képződmény, amelyen a Sági Károly által készített fényképen és ma is, egy álló alakot (szolgálólányt) ismerhetünk fel. Háta enyhén ívelt, hosszú ruháját öv foghatta össze. Könyökben behajlított jobb karját sejthetjük a kocsiszekrény elé nyúló faragványban. Az alak feje nem vehető ki tisztán. Haját, vagy a figura fölé nyúló tetőzetet jelezhették a kocsiszekrény hátsó szélétől induló vízszintes vájattal. A kocsiszekrény oldalán nem lehet egyértelműen nyílásokat meghatározni. Az enyhén rézsútosan lefelé haladó bevágás egy ablak rontott faragásának, vagy másodlagos törésnek is felfogható. A jobb szélen, a kocsis kb. fejma­gasságában megfigyelhető, bemélyedő csík lehetne egy ajtónak is a jelzése, viszont ennek folytatása az enyhén domborodó felületen tovább már nem követhető. Semmiféle egyéb, rakományra utaló faragás a kövön nem látszik. Az 1944-45-ös publikációból ismert fénykép valóban félreértésre adhatott okot. 9 Az aljdeszkához csaknem hasonló szélességű keréktalppal ábrázolt kerekded kocsikerekek a korábbi fénykép és a jelenlegi megfigyelések szerint is nyolcküllősek lehettek. A kerékagyakat jelölték. A kerekek nem érintkeztek egymással. Visy Zsolt a csákvári ábrázolást a kerekek közé (ill. részben a kerekek közé besüllyesztett) típusba so­rolta, mivel az első kerék a képen éppen érintkezik az aljdeszkával, a nagyobbnak látszó hátsó kerék pedig részben takarja azt. 10 A kő, a „Sági-féle" fénykép készítése óta, a hátsó kerék felső szélén is megsérült. Hiányzik éppen az a részlet, amellyel egyértelműen kontrollálhatnánk a fentieket. A kocsiszekrény rövid, csak a kocsis ülésével és a sa­roglyaszerú alkalmatossággal együtt nyúlik túl a kerekek külső széle által meghatározott hosszúságon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom