K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ, MÁRIA: Hügelgräberfeld aus der römischen Zeit in Zemplin/Ostslowakei - Római kori halomsíros temető a kelet-szlovákiai Zemplénben

24. PROTASE 1969. 292. 25. GODLOWSKI 1960. 26. VAKULENKO 1977. 27. BUDINSKY-KRICKA - LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1990. 28. STLOUKAL 1990. 29. SZYDLOWSKI 1964.445. 30. NIKITINA 1974. 60. 31. MOTYKOVÁ-SNEIDROVÁ 1963.431. 32. MACREA-RUSU 1960.219. 33. SZYDLOWSKI 1964.443. 34. SZYDLOWSKI 1964. 438.; NIKITINA 1974. 59. 35. HAJNALOVÁ 1978. 36. TACITUS 349. 37. LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1987. 32. 38. MOTYKOVÁ-SNEIDROVÁ 1963.424. 39. LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1969. 40. LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ 1995. 41. BARKÓCZI 1957.511. 42. HAMPEL 1892. 374. 43. BUDINSKY-KRICKA 1960. 44. LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ - MACALA 1991. 45. BIBORSKY 1978.; KACZANOWSKI 1988. 46. HOREDT 1973. 139-140. RÓMAI KORI HALOMSÍROS TEMETŐ A KELET-SZLOVÁKIAI ZEMPLÉNBEN Zemplén megye első székhelye, a mai Zemplén község a trebisovi (terebesi) járásban a kőkorszaktól lakott volt. A falu felett ma is áll az az erődítmény, amelynek alapjait a kelták és dákok építették az i.e. 1. sz-ban, majd a 9. szban a szlávok erősítették meg. A 12. sz-tól a megye várának védfala lett. Szemben a várral, a Szélmalom-dombon, 15 római kori halmot találtak. Alattuk és közöttük - ahová szintén temetkeztek - 177 hamvasztásos sírt sikerült felfedezni 1958 és 1974 között. A halmokat a domb alatt lévő La tène telep rétegéből hordták fel, ezért ezekben gyakoriak a kerámiatöredékek, de a fémtárgyak is. A római kori temető korának meghatározása szempontjából legmegbízhatóbbak a sírokban lelt fémtárgyak (fibulák, övcsatok, csüngők, gyűrűk - köztük egy észak-itáliai gemmás is). A fegyverek között területünkön egyedi a feliratos kard - az Alpesek vidékéről - és egy vaskarikából készült páncéling, amely talán keleti származású. A temetkezési szokásokban nem észleltünk szigorú szabályokat. A halmok alatti sírokat 1-től 26-ig számoztuk. Némely halomban körárok, másban kőkoszorú, néhol egyik sem volt megfigyelhető. Ez a rendszertelenség a Kárpát-medence északi részéből származó más temetőben is előfordul. A zempléni temető aránylag gazdag anyaga lehetőséget nyújtott a hamvasztásos temetkezés, a halmok építésének, az eltemetettek társadalmi helyzetének és távolabbi kapcsolatainak megfigyelésére. Az etnikai kérdésekre a kerámia alapján válaszokat lehetett találni. A legkorábbiak a kelta kerámiát tartalmazó sírok voltak. Ezekhez társultak a dákok, akik az 1. sz-ban az uralkodó réteget képezték. A gyakori harcos sírok talán a dák birodalom nyugati határainak őreié voltak. A római Dácia keletkezése és az északról behatoló germán származású przeworsk kultúra népessége okozhatta a Felső Tisza-vidéki dákok uradalmának bukását. A zempléni temető 2. sz-ból származó sírjaiban már a przeworsk jellegű anyag dominál. Hasonló képet nyújtanak azok, a valószínűleg sírokból származó vastárgyak is, amelyeket alacsony vízállásnál a Domasa víztároló partjain találtak. Közöttük figyelemre méltók a Kelet-Szlovákia területén eddig egyedüli damaszkozott kardtöredékek és a 2 ezüst berakású vaslándzsa csúcs. DR. MÁRIA LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ Slovenská Akadémia Vied Archeologicky ústav Hmélarska 13 SK-04001 KOálCE