K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

KAUS, KARL: Grabformen und Einbauten in Grabhügeln des Burgenlandes - Sírformák és sírépítmények Burgenland halomsírjaiban

kb. 400 m

3 földre volt szükség és hogy a halmok még feltűnőbbek legyenek, gyakran építették azokat kiemelkedésekre. A halmok lábát többször kövekkel (facölöpökkel?) hangsúlyozták. A noricum-pannoniai halmok belső építményei Burgenlandban fából készült belső szerkezetek nem láttak napvilágot, a legtöbb esetben azonban találkozhatunk görgetegkövekből, tört kövekből, kőlapokból rakott, vagy falazott kőépítményekkel. A görgetegköveket a közelből, max. 2-3 km távolságból szállították a temetkezőhelyre, a mészhomokkő ládákat min. 40 km-ről,

10 míg a márványszobrokat és a sírköveket, még messzebbről. A kőépítmények legegyszerűbb formájának tekinthető a sír kerek, vagy négyszögű, esetleg szabálytalan körülkerítése.

1 Az egyszerű megoldáshoz sorolhatók az egysoros kőpakolások is.

12 Költségesebb volt az ún. méhkasszerű építmény, amikor is a sír fölé először egy földhalmot emeltek, azután görgeteg kövekkel azokat rétegesen lefedték, majd az egészet halommal borították. Fával fedett kamrára (? - Riedlingsdorf

14

) és görgetegkövekből álló, patkó alakú kamrára is (Markt Allhau) találhatunk példát.

15 Kőlapok egyszerű lefedéseknél, ill. többszörös pakolásnál is előfordulnak (Oberschützen).

16 Kőlapokból összeállított ládák különösen gyakoriak Schandorfban

17 és Bernsteinben.

18 Négyszögletes sírkamrákat említhetünk Burgenlandból Drumlingból, 9 Stremből.

20 Königsdorfból, Grosspetersdorfból, Kirchfidischből

21 22 és máshonnan is, falazott, boltozott, dromoszos sírkamrákat ismerünk. Családi temetkezőhelyként, hosszan tartó használatra készültek, amelyekben a dromoszt festették (Kirchfidisch, Unterwart), a kamrát többszörösen osztották (Königsdorf, Schandorf). A burgenlandi kőépítményeket tartalmazó halomsírok keltezése megegyezik a többi, ausztriai halomsír keltezésével.

25 A noricum-pannoniai sírépítmények jelentősen különböznek az egykorú, római kori síremlékektől (pl. Aquileia, Sempeter). A halom alatti, legtöbb esetben a halom felhordása után többé már nem látogatható építmények nem az evilági reprezentáció céljait, hanem a túlvilág-elképzeléseknek megfelelően, a halottat szolgálták. DR. KARL KAUS Burgenländisches Landesmuseum A-7000 Eisenstadt