K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)
HUDECZEK, ERICH: Frühe Grabhügel aus dem Gräberfeld Deutschlandsberg/Leibenfeld im Territorium von Flavia Solva - Korai halomsírok Flavia Solva territóriumához tartozó Deutschlandsberg/Leibenfeldből
22. vgl. etwa GARBSCH 1965. 27. 44. 49. 78. 23. vgl. o. Anm. 3. 24. Auch Tumulus 27 aus dem Leibenfeld legt einen Ansatz in claudische Zeit nahe. Man muß allerdings berücksichtigen, daß sein Inventar nur unvollständig erhalten ist. 25. Vielleicht steht das auch mit der im Vergleich zu umliegenden Municipien relativ späten Stadtrechtverleihung für Flavia Solva in flavischer Zeit in Zusammenhang. HUDECZEK, E.: Flavia Solva. Sprechende Steine 3. Leibnitz 1989. 21. 26. URBAN 1984. 157. 4; 56. 27. Früh zu datierende Hügelgräber gibt es in der Weststeiermark nicht nur im Leibenfeld. Vgl. dazu u.a. Hebert 1991. 286., Anm. 29. RADIMSKY-SZOMBATHY 83. (Goldes), 96. (Kerschbaum); u.a. URBAN 1984. 230., St. 26. (Lassenberg). KORAI HALOMSÍROK FLAVIA SOLVA TERRITÓRIUMÁHOZ TARTOZÓ DEUTSCHLANDSBERG-LEIBENFELDBŐL A ma legalább 56 tumulust számláló temetőt Deutschlandsberg-Leibenfeldben már a XIX. század óta kutatták, ezek eredményei azonban sajnos elvesztek. Századunk 70-es éveiben tudományos kontroll nélkül több halmot kiástak, majd 1978-ban négy további halmot tárt fel egy útbővítés kapcsán a Landesmuseum Joanneum. A szakembereket nélkülöző halomkibontásokról viszonylag pontos leletfelvételek készültek, a leleteket megőrizték; ezek segítségével lehetségessé vált a temető tudományos feldolgozása. 2 Két halom, a 19. és a 27. leletegyüttesének bemutatására van ez alkalommal lehetőségünk. Valószínűleg ezek a temető legkorábbi sírjai, ennélfogva és leletösszeállításukra tekintettel a Noricum-pannoniai sírok között is jelentős helyet foglalnak el. A 19. és a 27. halom síregyütteseinek alapján szélesebb körben is lehetségessé válik a halmok, amúgy O. Urban által is felvetett, korábbi (claudiusi, ill. I. sz. 1. fele) datálása. 3-6 19. halom (1. ábra) A halom két nő temetkezőhelye volt (két háromlábú tál, két orsókarika, két fibulapár). A hamvasztásos temetkezés csontmaradványait két kis kupacba rakták, mindegyikhez egy-egy fibulapár tartozott. Különlegesnek tekinthető megoldásként a temetkezőhelyet fagerendákkal vették körül. A 19. halomnál nem zárható ki, hogy az elhunytat helyben rakott máglyán égették el. Leletek: (2. ábra) korsó, 2 háromlábú tál, 2 tál, 1 csésze, 1 töredékes hombár, 2 orsókarika, 4 kétgombos bronz fibula. A kerámia bennszülött tradíciókat követ, itáliai formák nincsenek közöttük. A korongon készült és a korongozatlan edényeket (köztük a tyúkláb-mintás, fazekasjegynek vélt bevágással díszített háromlábú edényt is) a párhuzamok, valamint a fibulatípusok 8 " 16 előzetesen Augustus korára keltezik. 27. halom (3. ábra) Az A. Cossmannweg építésénél a halom egyik felét szétrombolták. A síregyüttes csak részleteiben ismert. Egy 1972-es dokumentáció szerint a csontmaradványokat és a leleteket a sír teljes felületén szétszórták. Leletei: (4. ábra) háromlábú tál, fedő, kis fazék, töredékes füles korsó, töredékes bronz szárnyas fibula alapján 17 " 19 a halmot Claudius alatt emelték. A leibenfeldi két halom kerámiaanyaga és fibulái, amelyek semmiképpen sem itáliai befolyások nyomán alakultak ki, újra felvetik e temetkezési szokás eredetének kérdését; a halomsíros temetkezés talán nem is olyan hirtelen 20 22 éledt fel az Augustus-korban, ill. időszámításunk kezdete körül. Urban terra sigillatákra alapozott észrevétele azt is jelentheti, hogy a romanizáció első jelei É-Burgenland Claudius-kori halomsírjaiban foghatók meg. Stájerországban, Flavia Solva körül a romanizáció mértéke ebben a korai fázisban kisebb volt, mint Burgenlandban. 25 A halomsírok keletkezése sem a bennszülött népesség római civilizációval való találkozásának és a római sírérütészet monumentális előképeinek köszönhető. Létezik természetesen ez a hatás, de inkább csak a II. sz-tól kezdve. Augustus császár mauzóleuma, amelyet mindig példaként szoktak idézni, a leibenfeldi 19. halom emelésének idején, valószínűleg még nem állt. DR. ERICH HUDECZEK Landesmuseum Joanneum Abteilung f. Vor- und Frühgeschichte Eggenberger Allee 90. A-8020 Graz
