K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

CSIZMADIA, GÁBOR - NÉMETH, PÉTER GERGELY: Roman Barrows in County Somogy - Római kori halomsírok Somogy megyében

RÓMAI KORI HALOMSÍROK SOMOGY MEGYÉBEN Ez a beszámoló a Somogy megyei római kori halmok felderítésének második szakaszáról ad képet. Eddigi munkánkról 1993-ban Feldbachban, a 3. római kori halomsíros konferencián számoltunk be. Befejeztük a római kori halomsíros temetők felderítését, valamint az összes temető felmérését. Elsőként az újabb bejárások eredményeit ismertetjük, majd számot adunk a temetőfelmérésekről. Balatonszabadiban a Madarasi-dűlőben és az ettől délkeletre lévő Sió-bozót-dűlőben két-két halom látható. Az előbbiek esetleg azonosak az irodalomban szereplő halmokkal,

1 a Sió-bozót-dűlőben lévő kisebb halmok korát nem lehet megállapítani, itt nagy területen elszórva sok római kori kerámiatöredéket lehetett gyűjteni, ezért feltételesen a római korba sorolhatjuk a halmokat. Felsőmocsoládon „Királyasztala" néven szerepel egy halomszerű kiemelkedés, azonban a szántás miatt már nem látható, így nem dönthető el, hogy mesterséges halom volt-e. Ettől a helytől északra, már Fiad területén az erdőben több kisebb halomszerű kiemelkedés látszik, erősen kérdéses, hogy valóban halomsírok-e. Negatív eredményt hozott a fonói, kereki, karádi és zamárdi bejárás. Zalán magányos, feltehetőleg őskori halomsírt tudunk beazonosítani. Nagyobb temetőre utaló adat Böhönyéről származik. Rómer Flóris itt 50 halomból álló temetőt említ.

2 A bejárások során kiderült, hogy a halmok a területrendezés során elpusztultak. A terület és a Rinya-folyó között több nagyobb lelőhely található. Az előkerült leletek a bronzkorba, római korba és a középkorba sorolhatók. Adatunk van arról, hogy ezen a területen római településobjektum került elő, így feltehető, hogy az elpusztult temető is római kori volt. Tengőd határából, a már Tolna megyéhez tartozó Csehipusztáról Sági Károly említ, Wosinszky Mór nyomán, 2. századi halomsírokat.

4 Az itt végzett bejárás azonban eredménytelen volt. Korábban már beszámoltunk a Somogyaszaló, Juta, Orci és Mosdós határában található római temetőkről, ismertettük a somogyaszalói és mosdósi felmérések tapasztalatait. Időközben elvégeztük az eddei és a somogyjádi temető felmérését is. Somogyjád Somogyjád községtől délnyugatra, mintegy 3 km-re az Apánkai-erdőben nagy kiterjedésű halomsírmező található. Két halomsírt tárt fel még a múlt században Melhárd Gyula. A hamvasztásos sírokban terra sigillata töredékeket talált, amelyek közül az egyik díszített volt.

5 Pusztai Rezső 1955-ben végzett terepbejárása során, a környékbeli bronzkori és vaskori települések közelsége miatt, a halmokat őskorinak tartotta.

6 A korábbiak miatt azonban a római kori datálás elfogadhatóbbnak látszik. A temető szerkezete egységes, ezért kizártnak tekinthető, hogy mind a két korszak temetőjét egy helyen találnánk. Északkelet-délnyugati irányban húzódik a temető tengelye. Négy sorban átlagosan 13 halom található. A temető északkeleti és délkeleti részén északi, illetve déli irányban emelték a sírokat. A temető délnyugati részén kisebb csoport csatlakozik, amelyben nagyobb méretű halmok találhatók (átlagos átmérő: 11 m, átlagos magasság 80 cm). A temető szélein szintén nagyobb méretű halmok találhatók. Ezek közül néhány a temető főtengelyébe illeszkedik. A temető északi részén kisebb üres rész mutatkozik, mivel a domborzati viszonyok nem indokolnak területkihagyást és jelenkori pusztulásról sem tudunk, ez a rész tehát tudatosan maradt ki a temető betöltéséből. A sírok száma összesen: 176. Átlagos átmérőjük 8,6 m, átlagos magasságuk 0,4 méter. A legnagyobb halom méretei: átm: 12,8 m, m: 1,2 méter. A temető több mint 10%-át a jelenkorban kirabolták. Leletekről nincs tudomásunk és a Melhárd Gyula által kiásott tárgyak sem kerültek be a múzeumba. A halmoktól keletre, az erdő szélén néhány római kerámiatöredéket gyűjtöttünk terepbejárás során, amelyek pontosabb kormeghatározásra nem alkalmasak. Kissé távolabb, keletre, egy dél-észak irányú vízfolyás és a vasút között kis területen szétszórva római kori épülettörmelék található, amely kisebb villára utal. Terepbejárásunk során 1-2. századi leleteket gyűjtöttünk. A területtől északra, kb. 1200 m-re valószínűleg későrómai téglasír került elő; leletei nem kerültek be a múzeumba. Edde A somogyjádi halmoktól légvonalban kb. 6 km-re északkeletre található az eddei temető. Az Eddéhez tartozó Alsóbogátpuszta melletti Csalános-erdőben lévő temető kisebb, mint a somogyjádi. Összesen 27 halom alkotja a temetőt. Az északnyugat-délkelet irányban sorakozó halmokat egy erdei út vágja ketté, amely itt minden bizonnyal néhány halmot elpusztíthatott. A halmok nagy része kettős csoportban helyezkedik el. A nagyobb és kisebb halmok egyenletesen oszlanak el a temető területén belül. A temető délkeleti részén nagyobb méretű halmokat találunk. A legnagyobb halom méretei: m: 1,9 m, átm: 12,74 m.