K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

MEZŐS TAMÁS: Präsentation von prähistorischen und römischen Hügelgräbern - Halomsírok helyreállításának műemléki problémái

Bodendenkmalpflegekonzeption, kann man meinen sei nichts zu beruhen. Die computergesteuerten Animationen ermöglichen ein „Neubeleben" erlebnissvoll und in größer Zahl. In diesem Semester haben wir vor mit einer Gruppe der Studenten die computerisierte Animation der Villa in Baláca zu verwirklichen. In dieser virtuellen Realität wird der Zuschauer zu Besucher. Er ist nicht mehr gezwingen dem vorgeschriebenen Weg zu folgen, er kann frei in der Villaräumlichkeiten, zwischen den Gebäuden hin und her gehen, er kann sogar dem Bau des Tumulus und der Begrabungszeremonie beiwohnen. So wahrheitstreu die Animation ist und der Besucher die römerzeitliche Welt miterleben kann, so notwendig finde ich deren ein Universum der Authenzität, deren Stimmung, eine Attraktion im guten sinne des Worten zu bieten, die die archäologischen Parks aufsuchen. Auf Kosten der wissenschaftlich und anspruchsvoll formulierten Anforderungen und der Autenzität der Präsentierung dürfen keine Zugeständnisse gemacht werden. Die Lösungen sollen getroffen werden, die selbst dem Besucher ein bleiben des Erlebnis bedeuten. Ein solches Erlebnis, das weiterlebt und Langsverflossenes zu denen näher bringt, für die all das geschiet und für die, die zur Instandhaltung des Ruinengärten einer Beitrag leisten. HALOMSÍROK HELYREÁLLÍTÁSÁNAK MŰEMLÉKI PROBLÉMÁI Az elmúlt év során lehetőségünk volt a balácai római kori halomsíron kívül a százhalombattai 155. sz. vaskori halom műemléki bemutatási terveit elkészíteni. A feladat hasonlósága mellett számos elvi különbséget kellett a tervezés során figyelembe vennünk. Az ideális rekonstrukció elkészítése a római kori sírnál nehezebb, a korábbi, vaskori halomnál könnyebb feladatnak bizonyult. Míg az utóbbi emléket az évezredek során kevéssé pusztította az erózió és a mezőgazdasági művelés; így a régészeti feltárás során meghatározható rétegrend alapján a sír tömege egyértelműen kirajzolódott. A római kori emlék stratigráfiája nem segítette a magassági méretek pontos meghatározását. A római halom sírkamrája a temetés után látogatható volt, míg a vaskori temetkezési helyet a hamvak elhelyezése után kővel és földdel elzárták a külvilágtól. Ez utóbbi miatt a nagyon jó állapotban előkerült kettős fa sírkamra bemutatása elvi és kegyeleti szempontból egyaránt problematikus feladatnak bizonyult. Megoldáskén! -konstruált halom tömegébe egy vasbetonból és üvegből készített modern átvezető folyosót vágtunk a domb,.a, amelyet üvegfal választ el a sírkamrától. így az átvezetésből a leletek bemutathatok anélkül, hogy a szükséges tarl< zerkezeten kívül mást kellett volna építeni a sír belsejében, ami zavarhatta volna a látványt. A temetkezési szokások és a halom építésének fázisait a látogatók az átjáró üvegfalára vetített diaporámán ismerhetik meg. A balácai halomsír évekkel ezelőtt tervezett bemutatására - anyagi okok miatt - egyelőre nem kerülhet sor. A falmaradványok bemutatását azonban mielőbb szükségesnek és fontosnak tartottuk. A terep és a halom belsejének a rendezése után az év folyamán elkészül a körítő- és a lábazati fal maradványainak a konzerválása. A helyszínen talált faragott kő emlékeket feltételezett eredeti magasságukban fém tartószerkezetre emelve mutatjuk be. A halom tömegét a csaknem szabályos kör alaprajzú építmény középpontjába állított póznára feszített acélhuzalokra futtatott növényzettel érzékeltetjük. DR. TAMÁS MEZŐS Budapesti Műszaki Egyetem Építéstörténeti és Elméleti Tanszék Műegyetem rkp. H—1111 Budapest