K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

MORIZOT, PIERRE: Tombes protohistoriques dans un camp romain du IIIe s. AD - III. századi római tábor területén talált sírok Észak-Afrikából

BIBLIOGRAPHIE ALQUIER 1927. BIREBENT 1964. CAMPS 1961. CAMPS 1988. CAMPS 1994. CARCOPINO 1925. COURTOIS 1955. DONAU 1915. GSELL 1911. GSELL 1928. KADRA 1983. LEGLAY MORIZOT 1948. AUGUSTIN ALQUIER, J.: L'âge des tombeaux mégalithiques d'Aïn el Hammam. C. R. du 51

e Congrès de l'A.F.A.S. Constantine 1927. 311-316. BIREBENT, J.: Aquae romanae. Alger, 1964. CAMPS, G.: Aux origines de la Berbérie. Monuments et sites funéraire protohistoriques. A.M.G., Paris, 1961. CAMPS, G.: Funerary monuments with attached chapel from the northern Sahara. The African archaeological rewiew 4. 1988. 151-164. CAMPS, G.: Mausolées princiers de Numidie et de Maurétanie, Archaeologia 198.1994.50-59. CARCOPINO, J.: Le limes de Numidie et sa garde syrienne d'après des inscritions récemment découvertes. Syria 1925. 30-57 et 118-149. COURTOIS, Ch.: Les Vandales et l'Afrique, A.M.G. 1955. Colonel Donau, Sépultures berbères du Sud-Tunisien, B.A.C. 1915. CXXCXXIV. GSELL, S.: Atlas archéologique de l'Afrique du Nord, (A.A.A.), 1911. f 68, ni. GSELL, S.: Histoire ancienne de l'Afrique du Nord, T. VI, 1928. KADRA, F.: Les Djedar, monuments funéraires berbères de la région de Frenda, O.P.U, Alger. 1983. LEGLAY, M.: Der kleine Pauly, 777. art. Ausum. MORIZOT, J. et P.: Les mines romaines de la vallée de l'Oued Guechtane (Aurès), Revue Africaine, 1948. SAINT AUGUSTIN, Ep. ccxx 3 et 12, C.S.E.L.T.T. LVIII. 440., 443. NOTES 1. CAMPS 1994. 53. 2. CAMPS 1961.49. 3. LETOURNEUX 1867. 307-320. 4. CAMPS 1961.464. 5. GSELL 1928. 227. 6. CAMPS 1961.432-434. 7. DONAU 1915. CXX-CXXIV.; ALQUIER 1927. 311-316.; MORIZOT 1948. 128.; BIREBENT 1960. 162. 8. CAMPS 1961. 206. 9. CAMPS 1961. 149. 10. CARCOPINO 1925. 11. Le camp est situé sur les bords de l'Oued Sadouri, généralement à sec. Il est alimenté par un puits, le bir Sadouri, situé à l'extérieur de l'enceinte. On a découvert à proximité des vestiges de thermes. Ses dimensions sont de 108x98 m. Des sondages ont été effectués à diverses époques afin de retrouver les portes situées au milieu de chacune des façades. Selon les indications de J. B allais, bazina et tumuli correspondraient aux petits cercles que l'on voit dans la moitié nord de l'enciente. En A (fig. 4), bazina précédée d'une allée dallée. 12. CARCOPINO 1925. 145. 13. St. AUGUSTIN, ep. CCX, 3, 12. 14. KADRA 1983. ni. SZÁZADI RÓMAI TÁBOR TERÜLETÉN TALÁLT SÍROK ÉSZAK-AFRIKÁBÓL Észak-Afrikában igen nagyszámú „protohisztorikus" síremlék található, közöttük pl. az ún. „bazina"-k. Ezek száraz falazással készültek, koncentrikus vagy elliptikus lépcsőzetes kősorokból állnak. Átmérőjük általában 9-10 m. Magasságuk ma ritkán éri el az 1 m-t. Ezek annak a berber civilizációnak maradványai, amely civilizáció fennmaradt az egymást követő hódítók (karthágóiak, rómaiak, vandálok, Bizánc) uralma alatt. Észak-Afrika arab meghódításával nem használták többé ezeket a temetkezőhelyeket, mivel az arabok bennük a pogányság tanújelét látták.