K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

MASSART, CLAIRE: Compositionet évolution des mobiliers funéraires dans les tumulus de Hesbaye (Belgique), de la fin du Ier s. au débout du IIIe s. - A sírmellékletek összetétele és fejlődése Hesbaye (Belgium) I. sz. végétől a III. század elejéig emelt halomsírjaiban

PLUMIER 1986. PLUMIER, J.: Tumuli belgo-romains de la Hesbaye occidentale: Séron, Hanret, Bois de Buis, Penteville. Musée archéologique de Namur, Documents inédits 2. 1986. ROOSENS, H., - LUX G. V.: Grafveld met gallo-romeinse tumulus te Berlingen. Archaeologia Belgica, 147. 1973. ROOSENS, H.-LUX, G. V.: Gallo-Romeinse tumulus te Helshoven onder Hoepertingen. Archaeologia Belgica 164. 1974. VAN DEN HURK, L. J. A. M.: The tumuli from the Roman period of Esch, Provincie of North Brabant. Berichten van de Rijksdienst voor het Oudheidkundig Bodemonderzoek. 23. 1973. 189-236; BROB 25. 1975. 69-92; BROB 27. 1977. 91-138; BROB 30. 1980. 367-392; BROB 27. 1984. 9-38. VAN DOORSELAER, A.: Répertoire des nécropoles d'époque romaine en Gau1964. le septentrionale. I. Belgique. Centre national de Recherches archéologiques en Belgique. Bruxelles 1964. VANVINCKENROYE, W.: Onderzoek van de gallo-romeinse tumulus van 1987. Gutschoven. Publik, van het Prov. G.-R. Museum te Tongeren 35. 1987. ROOSENS-LUX 1973. ROOSENS-LUX 1974. VAN DEN HURK 1973. à 1984. VAN DOORSELAER VANVINCKENROYE NOTES 1. MASSART 1994. 2. LUX 1979. 3. ROOSENS-LUX 1973. 4. BEQUET 1883. 5. VAN DEN HURK 1973. à 1984. 6. Pour la bibliographie sur les tumulus, voir VAN DOORSELAER 1964.; PLUMIER 1986.; GUEURY-VANDERHOEVEN 1992. et 1994. 7. MARIEN 1994. 8. Nous n'envisageons pas ici la céramique commune qui se compose en majorité de cruches et de récipients de contenance; elle est néanmoins incluse dans les tableaux de pourcentages. 9. ROOSENS-LUX 1974. 10. Voir références bibliographiques chez FERDIÈRE, A.-VILLARD, A.: La tombe augustéenne de Fléré-la-Rivière (Indre) et les sépultures aristocratiques de la cité des Bituriges. 7e suppl. à la Revue archéologique du Centre de la Franc. Saint-Marcel 1993. 11. Telles qu'on en connaît en Berry, Poitou et dans le Grand-Duché de Luxembourg pour l'époque augustéenne, en Berry et en Picardie à l'époque claudienne, en Picardie et en Belgique (à Vervoz) à l'époque flavienne. 12. L'une renfermait un service de 12 pièces en verre, parmi d'autres verreries et les ustensiles du bain dont un poêlon; l'autre, une amphore en bronze et la panoplie métallique de la patère et l'oenochoé (GUEURY-VANDERHOEVEN 1990.). A SÍRMELLÉKLETEK ÖSSZETÉTELE ÉS FEJLŐDÉSE HESBAYE (BELGIUM) I. SZ. VÉGÉTŐL A III. SZ. ELEJÉIG EMELT HALOMSÍRJAIBAN Belgium leggazdagabb római kori halomsírjai a civitas Tungrorum területén Hesbaye-ban találhatók. A halmok a Kr. u. I. század utolsó évtizedeiben jelennek meg. Méretüket, mennyiségileg és minőségileg is rendkívül gazdag leletanyagukat tekintve különböznek az összes többi halomtól. Egyedül, vagy kis csoportokban tűnnek fel a római utak mentén. A noricum - pannóniai halomsírokkal ellentétben a halom építésével egyidejűleg lezárult a temetkezés is. A gyakran földbe mélyített sírt berendezése után lezárták, majd felhordták a földhalmot. Hesbaye feltárt sírkamrái és faládái Belgium korabeli halomsírjai között is különlegesnek számítanak. A sírfelszerelések, tárgyak alapján a tumulusok három csoportba sorolhatók. Az első csoportban (kb. 70-120 között) uralkodó a kerámia. A legjelentősebb asztali készletet terra sigillatákból állították össze és az ún. „belga áru" is képviselve van. Van üveg is, ritkák a fémedények.