K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1996/4. (Veszprém, 1996)
K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori halomsír kutatása
kották (KKat. 71-74., 76.), amelyek közül néhány viszonylag messzire (pl. a 85. szelvénybe is) szóródott. A halom Ny-i, D-i körítőfal - szakasza alatt, a körítőfal belső oldalán, a dromoszfal alatt kirajzolódott egy 0,70-1,12 m széles, 0,18-0,31 (a 9. szelvényben 0,50) m mély, egymáshoz derékszögben csatlakozó árok (14. ábra), amely egy négyszögletes területet két oldalról határolt. Harmadik oldalán az árkot valószínűleg az 1. szelvény D-i tanúfalában látott íves sárga csík jelzi. (28/5. ábra) Az árok hasonló metszettel jelentkezett a 68. szelvényben. (30/6. ábra) Az árokkal ily módon körülfogott terület oldalszélessége DNy-ÉK-i irányban 35,40 (35,50) m volt. A római felszínbe vágott sötét, sárga foltos, néha sárga homokos, kevert betöltésű árkot több helyen elvágták a kőépítkezések, s ezzel több lényeges ponton lehetetlenné tették megfigyelését. Az árok alja a 20. szelvényben megemelkedik (összefüggésben valószínűleg a felszín természetes emelkedésével), majd követhetetlenné vált. Ettől a ponttól nincs messze a 40/A szelvényben feltárt sírkert falrészlete. (14. ábra) Folytatása az egykori E-i kutatóárokban jelentkezett. (26/5. ábra) Bár a fal és az árok meghosszabbított végei nem pontos derékszögben találkoznak, mégsem zárhatjuk ki, három oldalon árokkal körülvett sírkert esetén, negyedik oldalának kőfallal történő lezárását. Ennek lehetőségével számolva a sírkert ENy-DK-i belső hossza 44,10 m lenne. A 40/A szelvény és az E-i kutatóárok 0,55-0,68 m széles, max. 0,44-0,45 m mély falszakasza azonban a halomsírt körbefogó sírkert kerítésfalaként lehet, hogy a kőből falazott sírépítménnyel egyidejűleg épült meg, esetleg éppen az egykori, mára itt már nem igazolható, árok nyomvonalában. A 28. szelvény K-i tanúfalában megfigyelt íves elszíneződés (30/1. ábra) azonban lehetővé tenné az árkolás E-i (ENy-i) lezárását a 20., 19., 28., 27., 26., 36., 35., 34., 44., 43. szelvényben (14. ábra). Ez esetben az ENy-i sarok a 20. szelvényben lenne kereshető ott, ahol egyébként sem követhető ENy felé tovább az árok. A 28. szelvény körítőfal melletti beásása megnehezítette az árok egyértelmű meghatározását. Az árok aljában és oldalában néhány helyen gerenda-karólyukak, hosszanti vájatok jelentkeztek (pl. 69., 85. szelvény, 31/1., 32/3. ábra). Nem lehetetlen, hogy ezek az árokba állított sövény kerítésnek voltak a lenyomatai. A kerítés megtámasztására szolgálhatott a 71. szelvényben az árok D-i oldalán feltárt keskeny (16 cm) és sekély (4 cm) árkocska. (31/3. ábra) Halmok lábánál ásott árokba állított fakerítések lehetőségét egyébként az inotai 1. halomnál már felvetettük. 37 Mivel a bustumok tájolása inkább az árokhoz igazodott valóban lehetséges, hogy az árokba 5Q 6 -7 20. ábra. A 2. bustum átégett oldalfalai és alja: 1 - sárga homok, 2 — barnára égett, 3 - vörösre égett, 4 - sárgás-barna, 5 — világos piros, 6 - vöröses barna, 7 - gödörszél {Szlezák J.-Tömpe V.) Abb. 20. Durchgebrannte Seitenwände und Boden des Bustums 2.: 1 - gelber Sand, 2 - braungebrannt, 3 rotgebrannt, 4 -gelblich-braun, 5 - hell-rot, 6 rötlich-braun, 7 - Grubenrand. {Szlezák, J.-Tömpe, V.)
