K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1996/4. (Veszprém, 1996)
FITZ JENŐ: A balácai tumulus feliratai
3. Ti. Claudius [Aper?] eq. R., II vir col. Urbis Salviae + 9. Valeria Caecilia 2. Ti. Claudius Valerius eq. R.,praef. coh. ? Dalmatarum, dec. col. Tolentini, Piceni et II vir Faleri 4. Ti. Claudius Caecilianus + Retonia Ava 1. Ti. Claudius Aper dec. col. Savariae, om. hon. perfuct. in col. Carnunto 7. Valeria? Ti. Claudius Avono 8. Claudia Retonia 5. Ti. Claudius Victorinus + Decumia A[—Ja 6. Ti. Claudius Patinus + Iunia A[—]a A névanyag rokoni kapcsolatokra két esetben enged következtetni. A 4. feliraton meghatározható Retonia nomen ritkasága 1 alapján lehetséges, hogy a balácai lovagi családba kerülő' Retonia ebből a családból származott. A brigetioi felirat 1 " L. Retonius Lucius sírköve, aki a legio I Adiutrix primus pilusaként hunyt el 78 éves korában. A sírkő Retonius Romanust, Saturninust és Lucillát, gyermekeit nevezi meg. A magas rangú centurio pályafutásának korábbi állomásait nem ismerjük, valószínűleg a II. század végén halt meg. 3 Rangja alapján feltételezhető, hogy Itáliából származott. Fennáll tehát a lehetősége annak, hogy a két család kapcsolata még Itáliában szövődött, valószínűbb azonban, hogy a házasság a primus pilus pannóniai szolgálata idején jött létre, föltehetően az idős tiszt unokája és a Ti. Claudii második generációjához tartozó Ti. Claudius Caecilianus között. A névanyagban feltűnő Cflaudia] R[—] cognomene R[etonia] mellett a családban használatos R[omana] is lehet. 5. A származás kérdése A Velina tribus és a To[—] származási hely, amely ez esetben Tolentinumot jelent, a család közép-itáliai származása mellett szól. A sírfeliratok szövegezése az itáliai eredetet kétségtelenné teszi. A névanyagban - a tolentinumi nevek viszonylag mérsékelt száma következtében - kapcsolatok nem mutathatók ki. 6. Pályafutások Ti. Claudius Aper (1. sz.) és Ti. Claudius Valerius (2. sz.) felirata kétségtelen bizonyítékát adják e két férfiú municipális, illetve lovagi szolgálatának. Feltételezhető municipális karrier nyomai ismerhetők fel Ti. Claudius [—] (3. sz.] síroltárán is. Valerius, mint egy segédcsapat parancsnoka, legkésőbb municipális pályafutásának lezárása után lovagrendbe emelkedett, bár a balácai nagybirtok, amely a két Pannónia területén a legjelentősebbek egyike lehetett, eleve valószínűvé teszi a család lovagi rangját. Az első generációt jelentő Ti. Claudius a helyi arisztokrácia képviselőjeként viselt Urbs Salviában duumvir tisztséget. Fiai közül Valerius, feltehetően a legidősebb, ugyancsak otthoni környezetben három város municipális szervezetében kapott szerepet. Ezt katonai karrier követte, egy dalmata cohors vezénylése. Az egyetlen militia gyakori volt a municipális arisztokráciában, akár a lovagrend elnyerését kihasználva, akár presztízs okokból. Az egyetlen miltiaból nem következik, hogy a lovagi pályafutás további fokozatai Valerius időközben bekövetkezett halála miatt maradtak volna el, bár kétségtelen, hogy Valerius a pannóniai municipális szervezetekben
