K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)
BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje
156. Szög. Lapos fejű, hasonló, mint a 157-168. Ép. M.: h: = 8,9 cm, átm. = 2,4 cm, Ltsz.: 84.22.93.2. 157. Szög. Eredetileg lapos feje törött, szára ép és derékszögben meghajlított. Hasonló, mint a 156, 158-168 darabok. M.: h. = 6,9 cm, Ltsz.: 84.22.93.3. 158. Szög. Lapos feje töredezett, szára hajlított, hegye letört. Hasonló, mint a 156-157, 159-168. M.: h. = 4,9 cm, Ltsz.: 84.22.93.4. 159. Szög. Lapos feje töredezett, szára ép, derékszögben hajlított. M.: h. = 6 cm, Ltsz.: 84.22.93.5. 160. Szög. Töredezett, lapos fej, a csatlakozásnál elhajlott, ép szár jellemzi. Hasonló a 156-159, 162-168. M.: h. = 5,9 cm, Ltsz.: 84.22.93.6. 161. Szög. Ép. Hasonló, mint a 156-160, 162-168. M.: h. = 5,8 cm, átm. = 2,4 cm, Ltsz.: 84.22.93.7. 162. Szög. Töredezett, feje lapos, derékszögű hajlásnál megrepedt a szára, törött hegye van. Hasonló, mint a 156161, 163-168. M.: h. = 7,6 cm, Ltsz.: 84.22.93.8. 163. Szög. Ép, bár lapos feje töredezett, szára derékszögben hajlik. Hasonló, mint a 156-162, 164—168. M.: h. = 8,4 cm, Ltsz.: 84.22.93.9. 164. Szög. Lapos feje kicsit törött, szára ép, hegye törött. Hasonló, mint a 156-163, 165-168. M.: h. = 7,4 cm, átm. = 2,4 cm, Ltsz.: 84.22.93.10. 165. Szög. Lapos feje ép, szára derékszögben hajlított, hegye letört. Hasonló, mint a 156-163, 166-168, M.: h. = 8 cm, átm. = 2,4 cm, Ltsz.: 84.22.93.11. 166. Szög. Lapos feje törött, szára ép, derékszögben meghajlik. Hasonló, mint a 156-165, 167-168., M.: h. = 8,8 cm, Ltsz.: 84.22.93.12. 167. Szög. Lapos feje töredezett, szára hosszát tekintve ép, de vastagsága nem az eredeti. Hasonló, mint a 156—166, 168. M.: h. = 8,1 cm, Ltsz.: 84.22.93.13. 168. Szög. Lapos feje töredezett, szára ép, derékszögben hajlik. Hasonló, mint a 156-167, M.: h. = 7,4 cm, Ltsz.: 84.22.93.14. 169. Vasalás. ML: h. = 8.9 cm, Ltsz.: 84.22.94. (61. ábra 9.) 170. Lapát. Nyele letörött, maga a lapátrész egyik oldalon ép csak, a másikon töredékes. M.: h. = 45 cm, 16 cm, sz. = 26,2 cm, 10 cm, Ltsz.: 84.22.95. (59. ábra 4.) Pince (Ln) 171. Szög. Feje töredezett, szára törött. M.: átm. = 3,8 cm, h. = 8,1 cm, Ltsz.: 84.22.1659. A katalógus l-l 1., 17., 54., 72., 74. darabjainak leírását Szabó Klára készítette el. Az itt közölt tárgyak közül csak néhány verettél, vasalással, záralkatrésszel, valamint a szögekkel kívánunk részletesebben foglalkozni. A VKat.147 zárfedőlemez nem jellemző Pannoniára. Jellege arra enged következtetni, hogy a birodalom keleti térfelének hatásával számolhatunk. Pontos analógiája nincs, legalábbis nincs közölve. A VKat.83. zárfedolemez a kulcslyuk formájára utal, ami keleti hatást tükröz. A IV. zártípus, bár rendkívül gyakori Pannoniában, de csak egyszerű téglalap vagy fordított „L" alakú kulcslyukkivágattal fordul elő. A IV. típusba tartozó zárfedőlemezek hijazásának számbeli növelése vagy alakjának variálása görög és bolgár 170 leletek között fordul elő. Itt kell megemlítenünk az ugyancsak Balácán, még Rhé Gyula által talált zárfedőlemezt is, 171 amely ugyancsak keleti hatást mutat. A jellegzetesebb darabok közé tartozik a két fül (VKat. 149-150). Sajátosságuk a gúlaalakú fülecs kiképzésében van. Ez a fülecs típus ugyanis korai. Pannoniában II. századra keltezhető temetőből ismerünk ilyent. 172 A veretek, vasalások, záralkatrészek többi darabja vagy nagyon töredékes, vagy jellegtelen ahhoz, hogy bővebb információk szerzésére használhatók legyenek. A vasszögeket egy bizonyos terminológia szerint írtuk le, megkülönböztetve három részt, úgymint a) fej, b) szár, ill. c) hegy (62. ábra.). A. B. C. kategóriákat állítottunk fel, amelyek közül az A. a biztosan római szögek csoportja, a C. a feltehetően középkori szögeké, a B. pedig az, amelyikbe csak az egyforma szögeket soroltuk. Ezeknek a pontos analógiái megvannak a buciumi táborban. 173 Az ott talált keltező érmék sora Tiberiustól Philippus Arabsig terjed a császárkoron belül, 174 s a szögek a 2, 4, 5. barakkból kerültek elő 175 amelyeket a 110-es évekre datálnak a szerzők. 176 így a balácai szögek e csoportját mi is a II. századra keltezzük. Hasonló szöget közöl K. Gschwantler. 177 A B kategóriájú szögek nagyméretűek, ezért szinte bizonyosra vehetjük, hogy épületszögek. Nem azonosak azonban a Iatrusnál talált épületszögekkel. 178
