K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje

tartozó, ugyancsak a pinceomladékból előkerült töredékek narancsvörös festés nyomát is megőrizték. (46. ábra 27.) A szürke, meredek falú, befelé gömbölyödő, behúzott peremű tálak közül csak kevés került elő a pince padozatán. (47. ábra 3., 6.) A vastagabbik, egyébként kerek metszetű, pereme be­lül élesen alávágott. A lekerekítettebb és az alávágott peremek emlékeztetnek az emonai és Topái J. Százhalombatta-Dunafüreden Hadrianus éremmel együtt talált változataira. 118 A fel­sorolt tálakhoz hasonló töredékeket találtunk még a pince betöltésében, és a felszíni bolyga­tott rétegekben is. (47. ábra 2., 7.) Ugyancsak a betöltésből sorolhatjuk fel azokat a peremtö­redékeket (47. ábra 4-5.), amelyeknek élesebben befelé törő peremváltozatait Grünewald a II—III., késői III-IV. sz-iaknak gondolja. 119 A korai és a késői töredékek együttes jelenléte a két felső nagy rétegben, a felszíni rétegben és a betöltésben teljesen nyilvánvaló. 1 A mázas kerámiát egy téglavörös, sárgás-barna mázzal bevont vízszintesen kihajló hor­nyolt peremszélű tálkatöredék képviseli. (48. ábra 8.) A dörzstálak keltezése és tipológiai sorának felállítása, a fedőkéhez és füstölőtálakéhoz ha­sonlóan nehéz. 121 I. sz-i sigillata formák utánzataiként is fellépnek, s gyártásuk a következő évszázadokban is követhető. 122 Grünewald a megvastagodó, osztott peremű, balácaihoz ha­sonló (47. ábra 16.) peremkiképzést a II. sz-ban gyártott formának véli. 123 A balácai pincében a padozaton, az omladékban, a betöltésben és a felszíni bolygatott réte­gekben talált kihajló peremű dörzstál töredékek is több változatban ismertek. Aszerint, hogy a hornyolt peremek belső oldalán hangsúlyosabb vagy kevésbé hangsúlyos léctagozat emelke­dik-e ki, különböztetjük meg azokat. A 47. ábra 10-es töredék kivételével az oldalfalak rézsú­tosak, tompaszögben csatlakozó vízszintes, vagy lefelé hajló peremekkel. A peremek metsze­tének külső széle elkeskenyedő, hegyesen végződik (47. ábra 9-10.), vagy csaknem egyene­sen levágott. (47. ábra 11., 13., 15.) A 47. ábra 9. és 10-es dörzstálunkhoz ill. peremtöredé­künkhöz csak részleteiben megegyező párhuzamokat idézhetünk a II. századból Adonyból. 124 Aquincumban a gázgyári fazekastelepen visszahajló, ill. vízszintes peremű dörzstálakkal találkozhatunk. 1 " 5 A 49. ábra l-es csőtalpa egy nagyobb méretű füstölőtálnak lehetett a töredéke. Az ún. besimított ill. felfényezett kerámiát több szempont szerint csoportosíthatjuk: pl. szí­nük, formájuk, a besimított díszítések alapján. A barna, vagy sötétszürke, fekete színűek nem fordultak elő a balácai pince padozatán és az azt fedő omladékban, viszont több példánnyal szerepeltek a pince betöltésében és a pince feletti ún. felszíni bolygatott rétegekben, ahol szürke, sárgás-barna, tehát a világosabb tónusú darabok kíséretében kerültek elő. A besimított edénytöredékek nagy részét fazekakhoz tartozó oldaltöredékek alkotják. A néhány perem­részlet fazekakhoz, tálakhoz tartozott. (47. ábra 1., 50-51. ábra.) A rézsútos oldalú, enyhén megvastagodó, néha gömbölyűén lekerekített, kissé behúzott peremű tálak, szűrők hiányoztak a pince padozatán és az omladékban. Világosabb és sötétebb szürke színben csak a pince be­töltéséből ill. a felszínhez közeli, vagy a már megbolygatott rétegekből ismertek. A besimítás módját illetően is különbséget kell tennünk. Külön kell kezelnünk a tulajdonképpeni felület­fényezést, amely nagyobb felületeket összefüggően, sávokban, csíkokban borít vagy konkré­tabb mintákat alkot ill. a negatív besimításokat, amelyek az edény felületébe mélyülnek. E tompa fényű római kori felületkezelés is éppenúgy a késő La Tène időszakból származtatha­tó, mint ahogy a besimított hullámvonal is. A korai és későrómai besimított kerámia közötti űrt Nagy L. az aquincumi példányokkal már megpróbálta kitölteni. Az újabban Balácán talált besimított kétfülű edény e díszítési eljá­rás III. sz-i alkalmazását egyértelművé teszi. 1 " 7 A balácai pince felfényezett ill. besimított ke­rámia 50-51. ábrán ábrázolt és a 47. ábra 1 -es töredékei közül, minden bizonnyal a legkoráb­biak az 50. ábra 1-5., 7. és az 51. ábra 10-es darabjai, valószínűleg a II. sz-ból, esetleg a III. sz-ból származnak, míg a legkésőbbi az 51. ábra 4-es fazékrészlete lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom