K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)
BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje
tartozó, ugyancsak a pinceomladékból előkerült töredékek narancsvörös festés nyomát is megőrizték. (46. ábra 27.) A szürke, meredek falú, befelé gömbölyödő, behúzott peremű tálak közül csak kevés került elő a pince padozatán. (47. ábra 3., 6.) A vastagabbik, egyébként kerek metszetű, pereme belül élesen alávágott. A lekerekítettebb és az alávágott peremek emlékeztetnek az emonai és Topái J. Százhalombatta-Dunafüreden Hadrianus éremmel együtt talált változataira. 118 A felsorolt tálakhoz hasonló töredékeket találtunk még a pince betöltésében, és a felszíni bolygatott rétegekben is. (47. ábra 2., 7.) Ugyancsak a betöltésből sorolhatjuk fel azokat a peremtöredékeket (47. ábra 4-5.), amelyeknek élesebben befelé törő peremváltozatait Grünewald a II—III., késői III-IV. sz-iaknak gondolja. 119 A korai és a késői töredékek együttes jelenléte a két felső nagy rétegben, a felszíni rétegben és a betöltésben teljesen nyilvánvaló. 1 A mázas kerámiát egy téglavörös, sárgás-barna mázzal bevont vízszintesen kihajló hornyolt peremszélű tálkatöredék képviseli. (48. ábra 8.) A dörzstálak keltezése és tipológiai sorának felállítása, a fedőkéhez és füstölőtálakéhoz hasonlóan nehéz. 121 I. sz-i sigillata formák utánzataiként is fellépnek, s gyártásuk a következő évszázadokban is követhető. 122 Grünewald a megvastagodó, osztott peremű, balácaihoz hasonló (47. ábra 16.) peremkiképzést a II. sz-ban gyártott formának véli. 123 A balácai pincében a padozaton, az omladékban, a betöltésben és a felszíni bolygatott rétegekben talált kihajló peremű dörzstál töredékek is több változatban ismertek. Aszerint, hogy a hornyolt peremek belső oldalán hangsúlyosabb vagy kevésbé hangsúlyos léctagozat emelkedik-e ki, különböztetjük meg azokat. A 47. ábra 10-es töredék kivételével az oldalfalak rézsútosak, tompaszögben csatlakozó vízszintes, vagy lefelé hajló peremekkel. A peremek metszetének külső széle elkeskenyedő, hegyesen végződik (47. ábra 9-10.), vagy csaknem egyenesen levágott. (47. ábra 11., 13., 15.) A 47. ábra 9. és 10-es dörzstálunkhoz ill. peremtöredékünkhöz csak részleteiben megegyező párhuzamokat idézhetünk a II. századból Adonyból. 124 Aquincumban a gázgyári fazekastelepen visszahajló, ill. vízszintes peremű dörzstálakkal találkozhatunk. 1 " 5 A 49. ábra l-es csőtalpa egy nagyobb méretű füstölőtálnak lehetett a töredéke. Az ún. besimított ill. felfényezett kerámiát több szempont szerint csoportosíthatjuk: pl. színük, formájuk, a besimított díszítések alapján. A barna, vagy sötétszürke, fekete színűek nem fordultak elő a balácai pince padozatán és az azt fedő omladékban, viszont több példánnyal szerepeltek a pince betöltésében és a pince feletti ún. felszíni bolygatott rétegekben, ahol szürke, sárgás-barna, tehát a világosabb tónusú darabok kíséretében kerültek elő. A besimított edénytöredékek nagy részét fazekakhoz tartozó oldaltöredékek alkotják. A néhány peremrészlet fazekakhoz, tálakhoz tartozott. (47. ábra 1., 50-51. ábra.) A rézsútos oldalú, enyhén megvastagodó, néha gömbölyűén lekerekített, kissé behúzott peremű tálak, szűrők hiányoztak a pince padozatán és az omladékban. Világosabb és sötétebb szürke színben csak a pince betöltéséből ill. a felszínhez közeli, vagy a már megbolygatott rétegekből ismertek. A besimítás módját illetően is különbséget kell tennünk. Külön kell kezelnünk a tulajdonképpeni felületfényezést, amely nagyobb felületeket összefüggően, sávokban, csíkokban borít vagy konkrétabb mintákat alkot ill. a negatív besimításokat, amelyek az edény felületébe mélyülnek. E tompa fényű római kori felületkezelés is éppenúgy a késő La Tène időszakból származtatható, mint ahogy a besimított hullámvonal is. A korai és későrómai besimított kerámia közötti űrt Nagy L. az aquincumi példányokkal már megpróbálta kitölteni. Az újabban Balácán talált besimított kétfülű edény e díszítési eljárás III. sz-i alkalmazását egyértelművé teszi. 1 " 7 A balácai pince felfényezett ill. besimított kerámia 50-51. ábrán ábrázolt és a 47. ábra 1 -es töredékei közül, minden bizonnyal a legkorábbiak az 50. ábra 1-5., 7. és az 51. ábra 10-es darabjai, valószínűleg a II. sz-ból, esetleg a III. sz-ból származnak, míg a legkésőbbi az 51. ábra 4-es fazékrészlete lehet.
