K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje

sán helyezték el. (38. ábra 2., 5., 9.) A balácai edények egy részénél a hasaljakat nem festették. A bekarcolt (hullámvonal, fogaskarcolt, vonal) díszítések nem ritkák Pannónia telep és temetőanyagában. Legáltalánosabban a II. sz-ra jellemzőek.

77 Gyakran találhatók meg olyan településeken, amelyek legkésőbb Marcus Aurelius uralkodása idején pusztulnak el. 8 A brigetioi, III. sz. elején is működött Gerhát fazekastelep anyagában ez a díszítés szintén fellelhető.

79 A festett rácsmintájú edények lelőhelyének száma egyre gyarapszik. Míg korábban főleg a DNy-pannoniai Drnovo-ra hivatkoztak ennek a díszítési módnak eredetét keresve,

80 addig most Bicsérden

81 kívül újabban idézhetjük a táci, a Veszprém megyei Gyulafirátótról származó töredékeket, a balatonfűzfői fazekastelep anyagában talált darabot

82 és a balácai példányokat (38. ábra 2., 5., 9.). A balatonfűzfői mintakincsben is szereplő íves csíkfestést Kelemen M. a márványozáshoz közeli eljárásnak érzi és példaként a terepbejárási anyagból ismert, ugyancsak Veszprém megyei töredékre hivatkozik.

83 A budapesti Király fürdőnél

84 és Balácán is (38. ábra 2.) a ferde csíkok az előzőeknél határozottabb vonalvezetéssel készültek, éppúgy, mint a már említett gyulafirátóti

83 töredéken is, amelyen a ferde csíkozást és a rácsmintát a balácaihoz hasonlóan rendezték el. Drnovo-ban a rácsminta közeit pettyekkel töltötték ki. Balácán a felületre nyomott ecsetnek köszönhető szabálytalan pettyekkel egy kétfülű, vállától narancsvörös-barna, hiányosan átfestett korsó nyakát és vállát díszítették. A peremszél és a fül festése elnagyolt, elfolyó. A lapos aljú, kívül lépcsőzetes, külső szélén kissé felfelé álló peremkiképzésű, lapított ívelésű szalagfüllel gyártott edényforma párhuzamainak keresésekor Brigetiora is gondolhatunk.

87 Az egyik példánynál a has megformálása, a másiknál részben a perem (felül), és a fülek kialakítása kínálkozott összehasonlításul. A lépcsős peremformálásra Schörgendorfnál is találunk példát a II. sz-ból.

88 Az I. sz-ban megjelenő, Rajna-vidéki eredetű márványozott festés alkalmazása Pannoniában a II. sz-ban a legáltalánosabb. Gyártása valószínűleg a század végével el is tűnik.

89 A balatonfűzfői (Hadrianus - Antoninusok) fazekastelep anyagában más festett kerámiával együtt gyártották.

90 A balácai pince készletében a kiöntőcsöves, egyfülű, kecses kancsók narancsvörös márványozott festéssel készültek. (39. ábra 1-6., 8., 10., 11-12., 16.) A váll és a nyak közé illesztett szűrővel, a lekerekített vállélhez tapasztott megközelítőleg kúpos kiöntővel rendelkező 46/7/db kancsó formájának eredetét a keskenyszájú bronzkancsók körében kell keresnünk. Az erős vállkiképzés és az oldal kialakítása, a fül ívelése erősen emlékeztet a bronzelőzményekre.

91 Egy erősebb vállú, talpgyűrűs, cilindrikus nyakú edénytípus Emonából is ismert,

92 ez azonban a balácaiakkal csak az erős vállmegformálás tekintetében hozható kapcsolatba. Márványozás nyomai látszanak még a pince felszereléséhez tartozó KEKat. 486 és 516-os töredéken. Narancsvörös, barnára színeződött festésnyomokat figyelhetünk meg még néhány peremtöredéken (KEKat. 482^183., 39. ábra 13-15.). Az edények belső és kívül a perem alatti 1,5-2 cm széles festésével elsősorban behúzott peremű tálaknál találkozunk. (Vö. 44-45. ábra.). A nagyobb, vastagabb falú tálak belső oldalát is festették. (49. ábra 3-4., 7.) A kívül-belül narancsvörös festésű tálnak egy szép példányát említhetjük meg a pince omladékrétegét borító fekete betöltésből. (KEKat. 161., 48. ábra 4.) Vízszintesen kihajló, kétszeresen hornyolt pereme, hasonlóan ívelő oldalindítása az adonyi szürke, sötétszürke bevonatú tálkával állítható párhuzamba.

93 Ujjbenyomkodással kialakított kannelurozott oldala viszont a gorsiumi barnás-vörösre festett darabbal mutat rokonságot.

94 A cilindrikus nyakú szürke korsók (KEKat. 452.) világos sárgás-barna szürkére színeződött vékonyabb falú edényekkel (KEKat. 492., 40. ábra 15.) együtt kaptak helyet a pince edénykészletében a kisebb, vagy nagyobb korsókkal és kancsókkal együtt, amelyeknek már csak