K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A baláci római villagazdaság főépületének 10. helyisége

(Kreuzblüten) elemekből álló sáv határolta volna. Ez a feltevésünk feltevés maradt csupán, mivel további fekete-fehér, hasonló mintázatú töredék nem maradt meg gyűjteményünkben. Az 1906-ban megtalált mozaikokat 1910-ben szállították el Balácáról Veszprémbe, ahol azután betonba ágyazták azokat. Lehet, hogy egy részüket kiállították (esetleg időlegesen), de inkább különböző helyeken raktározták a Tihanyi Múzeum 1960-as állandó kiállításának megnyitásáig. A színes középső rész az egyik földszinti terembe került, majd a tihanyi kőtár 1966-os berendezésével, a fekete-fehér töredékekkel együtt (17-18. ábra) lekerült az egykori pincébe.

51 A körökből szerkesztett fehér alapon fekete, négyágú virágok közepe fekete, 1, 2 ill. 4 fekete kockából áll. A körmotívumok közepét egyenlőszárú kis keresztben, összesen 5 kőből rakták ki. Az elválasztó sávok 3 sor fekete kőből álltak, míg a színes geometriai mintákat 1 vagy 2 sorban fekete kövek keretezték. A négyzetek, rombuszok, háromszögek, pelták, szirom motívumokat leginkább zöld színű kövekkel töltötték ki, emellett a szirmoknál, a sarokdísznél, a rombuszoknál, a háromszögeknél megjelent a piros ill. egymás fölé állított háromszögeknél a nyolcszögek 4 sarkánál a pirossal ellenkező oldalon a sárga is. Kiss A. mindkét, balácai mozaikokkal is foglalkozó munkájában leközölte a 10. helyiség mozaikjának színes középrészletét.

52 A rajzokon több helyen, valószínűleg az egységesebb színhasználat feltételezése miatt, bizonyos motívumokban a pirosat sárgával cserélték fel. A valódi színezés érzékeltetésére - sajnos fekete-fehérben - jelkulcsozva közöljük a mozaik új rekonstrukciós rajzát. (21. ábra.) Laczkó Dezső piarista tanár, geológus, a veszprémi múzeum első igazgatója megvizsgálta a balácai mozaikok köveit és arra a következtetésre jutott, hogy ezek mind a közeli hegyekben található közép- és felsőtriász kőzetek anyagával azonos. A mészkövet, dolomitot, tufát a szomszédos (Balácával szomszédos) hegyoldalban, bazaltot a Kabhegyen, vagy a mencshelyi Halomhegyről nyerhették. A színeket a következőképpen határozta meg: zöld-tufa, mészkő, sárga-mészkő, márgás mészkő, vörös-mészkő (a sötét-vörös kivételével), fehér - túlnyomórész dolomit, fekete-bazalt.

53 A mozaik geometrikus elemei, földrajzi és kronológiai értelemben is széles körben ismertek. A motívumoknak szinte mindegyike, vagy bizonyos kombinációi egyaránt fellépnek a Földközi-tenger Ny-i és K-i medencéjének római településein, vagy a birodalom D-i és E-i határai közelében, időben pedig az I. sz. második felétől, végétől a kései IV. sz.-ig. Eközben változhat az elemek kombinációinak és az alkalmazott színek száma.

54 A balácai 10. helyiség mozaikjának keltezésével Thomas E. és Kiss A. is megpróbálkozott. Thomas E. a mozaikrészietet a főépület első periódusához kötötte és így azokat äz I—II. század fordulójára helyezte,

55 míg Kiss A. a középső embléma sokszínűsége miatt inkább a 200 körüli időszakot javasolta.

56 S bár Rhé Gyula a falak mentén, minden valószínűség szerint, körbe ásta a 10. helyiséget (10. ábra), mégsem talált ill. tartotta fontosnak megemlíteni a mozaik alapozás alatti, esetleg datáló értékű leleteket. Az eddigi keltezések tehát főleg stíluskritikai alapon nyugodtak. 1979-ben a helyiség, még nem ismert és nem bolygatott, mozaikrészletének felszedése után lehetőségünk nyílt a perióduskutatásra, és ezzel a mozaik korának pontosabb meghatározására. Érmeket a mozaikalapozás alatt nem találtunk. Az előkerült terra sigillata és amphoratöredékek legkorábban egy I. sz. vége, II. sz. első fele közötti időszakot engednének meg. A Drag.36-os liliom-szőlőfürtös barbotinos tálkák párhuzamai Traianus, esetleg még Hadrianus uralkodásának elejéről is ismertek a tartomány belsejében.

57 A kerámiaanyag többi darabja, különösen a 33. ábra 12., és a 34. ábra 3l-es Antoninus Pius - Severus kori, ill. valószínűleg Severus kori sigillatákat utánzó táljai ennél későbbi keltezést is lehetővé tesznek,

58 ami a mozaik Kiss. A. által javasolt 200 körüli keltezését támaszthatja alá.

59 Az 1906-ban megtalált mozaikrészletekből Kiss A. egy, az egész helyiséget beborító rekonstrukciót rajzolt meg. Rhé Gy-ra hagyatkozva

60 a helyiség D-i felén helyezte el a fekete-