K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje

Az egyes foltokban (padozaton fekvő) talált sigillaták időrendi helyzete alapján a következő keltezéseket javasolhatjuk, legalábbis termittus post quem adatként; Lelőhely Időrend XXX-XXXI. folt Antoninus kori XVII-XX. folt Antoninus kori római oml.+pince Késő Severus kori XXIII. folt VI. folt Commodus-Sept. Severus kori XXVIII. folt II-III. sz. fordulója V. folt II. sz. második fele-III. sz. első harmada T 13 folt II. sz. második fele-III. sz. első harmada Pince? Septimius Severus Bizonyító darab KTsKat. 30. KTsKat. 14. KTsKat. 7., 20., 38. KTsKat. 4., 19., 22., 28., 31. KTsKat. 10., 16., 33-34. KTsKat. 15. KTsKat. 9., 17., 21.. 25., 29.. 35., 41. KTsKat. 26-27., 36-37., A leletanyag — mennyiségénél fogva - statisztikus elemzésre, értékelésre nem ad lehetőséget. Az itt közölt 41 sigillata egyharmada reliefdíszű; időrendileg ezeket határozhattuk meg legjobban. Az egyetlen - Domitianus kori - dél-galliai töredéket már a korábbi közleményben bemutattuk. A középgalliai műhelyek termékei közül csak a bélyeges, díszítetlen edényeket keltezhettük szűkebb időrendi határokon belül, mivel a két dombordíszes darab jellegtelen volt. A bélyeges példányok Antoninus koriak; egyikük (14) felülete égéstől elszíneződött. Másodlagosan égett Antoninus kori darabok korábban is előkerültek.

7 A leletanyag zömét jelentő rheinzaberni sigillaták közül talán egy (KTsKat.3.) keltezhető a Marcus háborúk előtti időszakra. A jól meghatározható leletek (KTsKat.4-7.) a Bernhard féle II. a-c csoportba sorolhatók,

8 így a Comitialis, Attilus, az E.25-26 tojásfüzérrel díszítő mester és Primitivus különböző szériáihoz köthető edények. Ezek a típusok már Commodus és Septimius Severus uralkodásának idejére keltezhetők. A Julius 1 (KTsKat.8.) áruval kezdődő sorozat K. Bittner szerint 210 utánra tehető, ezzel szemben a B. Pferdehirt a Bernhard II. a-c csoporthoz köthető áru gyártását, többek között Julius I ill. Lupusét is a 210/220 évekkel zárja. Ennél az időpontnál későbbi áru nincs a 6. helyiség anyagában. Feltűnő, hogy az egyetlen westerndorfi darab is a legkorábbi officinához, a Commodus és Septimius Severus uralkodása idején működő Comitialis műhelyhez attribuálható (KTsKat. 13.) A pince padozat cserép-foltjainak anyagát bemutató táblázatból kitűnik, hogy az ezekben található legkésőbbi si-gillata Septimius Severus kori. Ennél későbbi példányok csak a köves, téglás omladékban találhatók. Gabler Dénes AMPHORA (KA) Katalógus A pince omladék-tórmelék rétege (O) 1. Amphora, ragasztott, kiegészített. Tölcséres szájperem, a perem vége rézsútos, belsejében enyhe öblösödés. A szűk nyaktoroknál induló, felül ívelt, függőlegesen lefutó fülek rövidek, kissé szegletes kerekded átmetszetűek. Tölcséres nyaka alján kissé beugró vonal jelzi a vállat, tagolatlan, ovális teste rövid, lekerekített végű csúcsban végződik. Vörösesbarna színű, másodlagos égés miatt szürkés-fekete foltokkal, egész felülete fényes, simított. A fülek alsó vonalában mindkét oldalon karcolt felirat: 1. XIIII. 2. ...IIS (26. ábra 5.) M.: 53,5 cm; Pá.: 9,9-7,5 cm; Fa.: 2,7 x 2,3 cm; Ltsz.: 84.22.12. (24. ábra 6.). Valószínűleg az amphorához tartozik az u.itt előkerült 84.22.269. számon beleltározott 3 db oldaltöredék. Lh.: a pince DNy-i sarkából és az 1980-8l-es tanúfalból. 2. Oldaltöredékek, barnásvörös színűek, 7 db. Á.: 2,6-4,2 cm. Ltsz.: 84.22.271.