K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)
BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje
Összefoglalás Az 1980, de leginkább az 198l-es balácai feltárások egyértelművé tették, hogy a főépület (I.) 32/I-es folyosó melletti DK-i sarokhelyisége (1-2. ábra) nem a személyzet tartózkodó helyéül szolgált, hanem valójában egy olyan pince volt, amelynek D-i falát három résablakkal törték át és terrazzopadlójára a DNy-i sarokban egy falépcső vezetett le. A három oszloppal alátámasztott mennyezet(?) feletti helyiség, a pince padozatára is lehullott terrazzo darabokból következtetve, talán szintén terrazzopadlós volt. A pincét pusztulása után, számunkra egyelőre még ismeretlen okból, nem tisztították ki, pinceként többé már nem használták. Az omladékréteget nem zárták le újabb, szilárd padozattal. Amennyiben erre egy esetleges átépítés során mégis sor került, úgy annak nyomai mára teljesen megsemmisültek. Az ásatási megfigyelések lehetővé tették a leletanyag felosztását, annak megfelelően, hogy az edények, tárgyak a pince padozatán (P), a pince omladékrétegében (O), a betöltésben (B), vagy a felszíni, a föld művelésével, ill. a korábbi ásatásokkal megbolygatott rétegből (FB) kerültek-elő. A felső bolygatott rétegek leletanyaga csak feltételesen köthető a 6-os helyiséghez. Egy részük, így a terra sigillata katalógus 11-12., 23-as töredékei is, más helyiség anyagával keveredve kerülhettek a visszatöltésbe. Az itt gyűjtött őskori leletanyagot ugyancsak szórványnak tekinthetjük. A felső bolygatott rétegben és a betöltésben talált Árpád- és középkori leleteket az (ÁKKat.) 1-97-es katalógusszámokon soroltuk fel. Töredékeik mélyebben nem jelentkeznek, amely teljesen megfelel a helyiség pusztulását követő kronológiai sornak. A pince padozatán és omladékrétegében kereshetők az eredeti pincefelszereléshez tartozó tárgyak, ill. a pince feletti helyiségből behullott esetleges tárgyak, falfestmény és terrazzotöredékek. A rövid vagy hosszabb idő alatt behullott omladék fölé rakódtak a IV. sz-i érmekkel (ÉKat. 1-2.) jelzett későrómai rétegek ill. az Árpád-kori Fájsz falu főépületre is kiterjedő településének nyomai. A 6. helyiség területén a faszenes, faszénszemcsés rétegeken kívül középkori házak, gödrök, munkagödrök nyomai nem mutatkoztak. Ebben a betöltésben, vagy betöltődésben egyetlen egy töredékkel sincsenek képviselve a terra sigillaták. Az egyéb kerámia katalógusában felsorolt, zömében a pince padozatán fekvő töredékekből összeállított edények (Pl. KAKat. 13-15., KEKat. 415., 419., 488.) egy-egy darabja is csak valószínűleg néhány kisebb bolygatás nyomán került magasabbra, a betöltési rétegbe. Az ebből a rétegből a KEKat. 95-253. számokon felsorolt leleteknek is csak egy része tartozhatott a pincéhez. Betöltésbe kerülésük más helyiség ill. az omladékréteg megbolygatásának lehetett az eredménye. Az omladékrétegben megfigyelt sötét elszíneződés, vagy az ENy-i sarokban feltárt gyermekcsontváz tanúskodnak utóbbi elképzelésünk helyességéről. 249 A pince-anyag és a betöltés ill. a felszíni rétegek elkülönülését az üvegek számszerű előfordulásával is alátámaszthatjuk. Míg a felső két réteg (FB, B) töredékeit összesen 8 katalógus számon soroltuk fel (ÜKat. 1-8.), addig a pince terrazzopadlóján és az omladékrétegben talált üvegleletek alkotják a 9-102-es katalógustételeket. A római pince keletkezésének és használatának időpontját érmekkel nem tudjuk alátámasztani. A kerámia anyag egy általános II. sz-i képet mutat, 25 amelynek egyes formái ill. díszítései felléphetnek már az I. sz. végén és megélhetik a III. századot ill. használatuk belenyúlik a III. sz-ba. A biztosan a pincéhez köthető terra sigillaták Commodus-Septimius Severus-ra, IIIII. sz. fordulójára, II. sz. 2. fele - III. sz. első harmadára javasolt keltezése 251 és egy ugyancsak a II. sz-III. sz. elejére datált athéni amphorákhoz hasonló darab 252 alapján a balácai pince pusztulását a III. sz. elejére, első harmadára tehetjük. A II. sz-ban általánosan használt kerámia és fémanyagból viszont egy, a II. sz. első felében berendezett, hosszú életű pincére következtethetünk. 2
