K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)
BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje
változatát képviselő, testformájában inkább a XXIII/7-sel összevethető 105 mély tálját (43. ábra 7-8.) a korábbi, a 200-as éveknél mindenképpen korábban gyártott pannóniai edények közé soroljuk. A lekerekítettebb, valószínűleg későbbi, peremszél és a brigetioi példányok keltezése a II. sz. 2. fele. 106 A 49. ábra 2-es töredékünk alapján biztosra vehetjük, hogy a pince felszereléshez háromlábú tálak is tartoztak. Annál többet azonban, hogy ezeket a tálakat főleg az I. és II. században használták, nem mondhatunk. Hasonló rendeltetésű tálként határozhatjuk meg a 43. ábra 12es és talán a 48. ábra 6-os, betöltésből előkerülő töredéket is. A lapos tálak (tányérok) között nem ritkák a terra sigillata formákat utánzók. A 48. ábra 12., Drag.31-es, sárgás-barna, az egyiken narancsvörös festést megőrző formák, a balácai pincében behúzott peremű festett vagy festetlen, szürke agyagból is készülő, ill. lapos tálakkal (Vö. 44-46. ábra) tányérokkal együtt fordulnak elő éppúgy, mint a Százhalombatta-dunafüredi 107 temetőn belül és egy síron belül is valódi Drag. 18/3l-es terra sigillatával. A balácainál kevésbé hangsúlyozott peremű tálforma keltezéséhez Bonis E. elfogadja Oswald domitianusitraianusi keltezését. 108 Sigillata formákkal kapcsolatba hozható még 45. ábránk 4-es táltöredéke. A Drag.32-es formát utánzó darabunk sárgás-vörös színű, kívül-belül narancsvörös festésű. Az eredeti Rheinzabern-! és Westerndorf-i sigillaták a II. sz. 2 felére a legjellemzőbbek, de gyártásuk a III. sz. közepéig folyamatos volt. A brigetioi utánzat a II. sz. 2. felére keltezett. 1 A savariai Kertész u-i temetőből hozhatunk egy II. sz. első feléből származó 111 példát 46. ábra l-es, kívül-belül vörös festésű tálunkhoz, amely bár egyenes aljú, talpgyűrű nélküli, mégis nagyon emlékeztet a Drag.31-es sigillaták profiljainak megformálására. A balácai pince padozatán feltárt edénykészletben szép számmal szerepelnek lapos tálak (vagy jobban mondva tányérok), amelyek 3 fő típusba sorolhatók: behúzott peremű festett, vagy festetlen (44-45. ábra), lapos kigömbölyödő peremű (46. ábra) és a magasabb, rézsútos oldalú behúzott és befelé gömbölyödő peremű edények. A pannóniai anyagban gyakran fellépő, behúzott peremű, általában narancsvörös, vagy vörös, belül és a perem alatti külső sávban festett tál a balácai pince anyagban is a leg gyakrabban előkerülő forma. (44-45. ábra) Általában sárgás-barnás-vörös színűek, belül és a perem alatti sávban kívül narancsvörös, vörös festésűek. Belül az aljukat koncentrikus körökben futó hornyolás, és néhányon umbó-szerű kiemelkedés díszíti. A festetlen példányok között barnás színű, csillámos anyagú ill. szürke, érdes tapintású darabok is előfordulnak. A behúzott peremek legömbölyítettek, többségükben a peremélnél elkeskenyednek. Ez a tálforma az I. századi pannóniai anyagban megtalálható, II. sz-i településeken, halomsírokban, temetőkben gyakorta előfordul 11 " érdes felületű, vörös és sárgás-barna, szürke változataival együtt. A balácai pinceanyagban megjelenő tál (tányér) garnitúra érdes felületű, vörös és sárgásbarna, szürke variánsai egy nem túl korai, II. sz. közepe, II. sz. 2. fele körüli keltezést is lehetővé tesznek. 113 Mezőszilason a behúzott peremű, vörös festésű tálak, lapos, világos téglaszínű „omlós anyagból" készült, kifelé hajló peremű, fedőként is használt 114 tálakkal-tányérokkal kerültek elő. A balácai pincében két peremváltozattal jelennek meg. Az egyiken a megvastagodó és legömbölyített perem keresztmetszete megközelítőleg kör ill. ovális (46. ábra 56.), a másik változaton a kigömbölyödő perem alávágott, éle elkeskenyedő. (46. ábra 21-24., 28-31.) Néhány darabon az umbó-szerű felmagasodás a behúzott peremű tálakhoz hasonlóan szintén megfigyelhető. Az ívelő oldalak gyakran szélesebb, egyenes aljban végződnek. A lapos, alul koncentrikus hornyokkal tagolt pédányokat Adonyból is ismerjük. 116 Bonis E. XXII/3-as, vízszintes peremű típusát a Keszthely-újmajori, bécsi, poetovioi leletek alapján mutatta be. 117 A sárgás, omlós anyagon kívül a balácai pincében és annak omladékában érdes felületű tányérokkal is találkozunk, (46. ábra 19-20.) sőt a másik peremvariációs csoportba
