K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A baláci római villagazdaság főépületének 10. helyisége

A vörös, a vörös sávos ill. márványozott festési mód pannóniai fellépését, virágkorát és markomann háborúk körüli megszűnését (a finomabb márványozás esetén) ill. III. sz-i továbbélését többen, több alkalommal megfogalmazták.

39 A balácai 10. helyiség területén, az alsóbb rétegekben sem kell legkorábbi darabjaikkal számolnunk. Az itt képviselt edényekkel éppúgy találkozhatunk a II. sz. első, mint a II. sz. második felében. Szürke, sötétebb szürke, fekete bevonatú tál töredékek a felső bolygatott rétegből és a mozaik alapozásból egyaránt előkerültek. A vízszintes peremű szűrő (33. ábra 15.) a mozaik alapozásához tartozott, míg a 33. ábra 1 l-es és a 34. ábra 21-es pátkai típusú tál, valamint a KEKat. 50-es fogaskarcolt díszítésű, fekete bevonatú töredék a bolygatott rétegekhez. A szürke fémes bevonatú, hornyolt csíkkal díszített oldalú táltöredék (33. ábra 3.), a 29. ábra 27-es Faltenbecher barna fémes bevonatú, homokszemcsével beszórt felületű oldaltöredéke és a hasonlóan kivitelezett bögre (Faltenbecher-29. ábra 30.) aljtöredéke a mozaik alatti faszenes réteg leleteihez tartozott. A fémes bevonat és a homokbeszórásos felületkezelés gyakori a II. sz-ban, használata a II. sz. végéig követhető.

40 A táci poharakkal kapcsolatban Kocztur E. a III. sz. eleji keltezést is lehetségesnek tartja.

41 A 10. helyiség valamennyi rétegében megtalálhatjuk a felfényezett felületű - határozott minta nélküli — sárgás-vörös, vörös-barna, sárgás-barna színű töredékeket. (KEKat. 5., 42., 75-77. (FB), 125., 131. (MF). 223., 225-226. (MAf), 32. ábra 2.). A fényezett felületet a KEKat. 77-es töredéken függőlegesen, a KEKat. 37-es = 31. ábra 12-es, egyébként fényezetlen oldaltöredéken vízszintesen besimították. A 10. helyiség kerámiaanyagából meg kell még említenünk a nehezen keltezhető füstölőtál és dörzstál töredékeinket. (33. ábra 13-14., KEKat. 51., 136., 203. ill. a 33. ábra 16., KEKat. 88.) A felsoroltak közül csak a 203-as korábbi a helyiség mozaikjánál. A KEKat. 136-os töredék pedig a padozat készítésekor került az alapozásba. A mozaik alatti faszenes réteg tartalmazta az értékelhető rétegek között a legtöbb leletanyagot. A fémes bevonat és a márványozás szinte csak ebben a rétegben, a formák és díszítések többsége azonban a mozaik alatti két másik rétegben is képviselve van. A finom narancsvörös márványozás edényeinket még a II. századra keltezi.

42 A festett felületbe karcolt hullámvonal hiánya miatt ezt a réteget, egy a II—

III. század fordulójánál biztosan

43 korábban bekövetkezett pusztulás vagy egyéb tudatos bontást követő elplanírozásnak, majd feltöltésnek tekinthetjük. Ezen elgondolásunknak végeredményben a II. század eleji, és a III. századi továbbélés lehetőségét sejtető darabok sem mondanak ellent, mert egy II. századi eleji tálka (Vö.: Drag. 18., 36-os formák - KTsKat. 1-3.), valahol más helyen, egy korábbi épület, vagy épületrész felszereléseként került a II. sz. közepén, második felében bekövetkező pusztulás rétegébe és egy hosszabb időn keresztül gyártott forma töredéke is bekerülhetett az új koncepció szerinti átalakítás be- vagy feltöltésébe, különösen akkor, ha a mozaikalapozásból (MF), a mozaikalapozás alatti (MA) és a mozaikalapozás alatti faszenes rétegből (MAf) gyűjtött kerámianyag nem mutat lényeges különbséget. A kérdés nyilván csak az, hogy a 10. helyiség rétegenkénti betöltésére mikor és milyen időközökben került sor? K. Palágyi Sylvia ÜVEG (Ü) Katalógus 63. szelvény (FB) Futocsatorna déli felének betöltéséből 1. Oldaltöredék. Tej színű, enyhén ívelt. 1 db, M.: 2,5 cm, Ltsz.: 84.1.1643. K. Palágyi Sylvia