K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A baláci római villagazdaság főépületének 10. helyisége

9. ábra. A 2. kutatóárok részlete az 1/10. helyiség Ny-i falával 1976-ban. Abb. 9. Abschnitt des Forschungsgrabes mit der westlichen Wand des Raumes 1/10. im Jahre 1976 10. ábra. Az 1979-ben megtalált mozaikrészlet a visszatöltött Rhé-féle kutatóárokkal. Abb. 10. Das im Jahre 1979 freigelegte Mosaikfragment mit dem von Rhé zurückgeschütteten Forschungsgraben. menyéből, vagy egy harmadik helyről származó anyaggal történő tudatos betöltésnek. Elképzelésü­ket alátámaszthatjuk a KEKat. 212. számú, egymáshoz tartozó edénytöredékeinkkel, amelyek a 10. helyiség faszenes rétegéből és az udvar (= peristylium) 2. szelvé­nyéből kerültek elő. E faszenes ré­teg nyomokban még a 10. heyiség fűtőcsatornájának ill. a praefurniu­mának téglái alatt is megfigyelhe­tő. (7. ábra). A helyiséget átvágó E-i kutatóá­rokban a falak különböző mélység­ben alapozottak. Az E-i fal, egyben a főépület magjának főfala gondo­san rakott, 5 cm-rel ugrik ki a fel­menő fal síkjához képest. A helyi­ség Ny-i fala és a fűtőcsatorna Ny­i fala elválik ettől a faltól, alapozá­sa is sekélyebb annál. Az E-i főfal megépítésének elsődlegességéhez nem férhet kétség, a kérdés csak az, hogy mikor készült el a 10-es és 11-es helyiséget elválasztó fal, nagyjában egyidőben, vagy ké­sőbb? Az ENy-i sarokban a Ny-i fal lábazatát egy sárgás-barna, né­hány kővel kevert homokos, a ko­rai csoportba sorolt sárga színű fal­festményeket 4 tartalmazó réteg és egy sárga murvás, apró köves réteg fedte át, amelyet építési törmelék­kel azonosíthatunk (15. ábra). Egy korábbi épület vagy korábbi helyi­ségek dekorációját képező falfest­mény-töredékek ill. festett stukko­párkány részletek nemcsak itt, ha­nem all. helyiség fa bélletű me­szes kádja mögötti feltöltés anya­gában is megtalálhatók voltak. 5 A 10. helyiség ma ismert alap­rajzát, az elmondottak szerint is, átépítés-átépítések alkalmával nyerte el. Annak ellenére, hogy a helyiség DK-i negyedében a D-i fal és a fűtőcsatorna Ny-i falának kötőanyag nélküli, laza alapozásá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom