K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)
BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje
25. BEZECZKY 1983. X. t. 14., BEZECZKY 1987-88: 159.; KELEMEN 1988. 122., Fig. L, 7., 9. 26. BEZECZKY 1987-88. 159., 2. kép 3. 27. tituli picti: CIL IV 6381, CIL XV 4787-93,4795-96,4800-01; ZEVI 1966. 222. 28. H. Dressel a CE betűket a cerasa = cseresznye rövidítésének határozta meg. CALLENDER 1965. 13-14. lehetségesnek tartja a CE (rina) = szilva feloldást is. 29. PANELLA 1970. 131-133., Fig. 570. 30. BELTRAN 1970. 510-514., Fig. 205. 31. VEGAS 1973. 129., 131., Fig. 47. 32. TARTARI 1982. 257., Fig. 18. 33. KELEMEN 1988. 146-147., Fig. 6., 13. 34. BELTRAN 1970.433—444. 35. BELTRAN 1970. 436.; PANELLA 1973. 626.; PEACOCK-WILLIAMS 1986. 125. 36. BELTRAN 1970. 436-444., 446., 448., Fig. 171-176.; PANELLA 1973. 626. No. 10.; MA YET 1978. 360361., Pl. I. 1-2.; PEACOCK-WILLIAMS 1986. 124., Fig. 55. 37. BEZECZKY 1987-88. 169., 7. kép 4.; KELEMEN 1990. 16. típus 154-159. Fig. 2. 38. PANELLA 1972. 73., 75., 77., 81-82., Fig. 27-30. 39. BELTRAN 1970. Fig. 172. 1.4. 40. BELTRAN 1970. Fig. 174. 10. 41. LANG 1955. 277-285., PI. 79. a-t.; ROBINSON 1959. F 65-66., G 107., J 46-47., M 45-46., M 125-126., L 50-51., M 277., 282., 307., 335., 373. 42. SIMONETT 1941, 194-195., Taf. 17. 8.; CALLENDER 1965. 316., Fig. 19., 27.; BASS-DOORNICK 1971. 35., Pl. 2., Fig. 25.; PANELLA 1973. 460-462.; POPILIAN 1976. 45. V. típus, Pl. XV. 9. Nr. 202.; SCORPAN 1977. 272-273., V. típus, Fig. 7-8.; LAKO 1981. 104., Tav. IV. 1, 3.; TARTARI 1982. 256-257., 19. típus, Fig. 17.; PEACOCK-WILLIAMS 1986. 188-190., Fig. 107-108. 43. KELEMEN 1990. 22. típus. 183-185, Fig. 8., 28-36. 44. LANG 1955. Pl. 79., j-k-1. 45. az amphorákról Id.: BALDACCI 1969. 7-50.; BALDACCI 1972. 7-28.; BUCHI 1973. 531-637.; BUCHI 1974-75. 431^44.; BEZECZKY 1987-88. 159-167., 2-6. kép; KELEMEN 1987. 10-45., Fig. 1-6. 46. A Laecaniusokról Id.: TASSAUX 1982. 227-269.; a műhelyről: GNIRS 1910a. 79-88.; GNIRS 1910b. 95103. és a 30. jegyzet. 47. TASSAUX 1983-84. 204.; BEZECZKY 1987-88. 164-165. 48. BONIS 1942. 232.; BEZECZKY 1987-88. 175.; KELEMEN 1988. 133-137. 49. GABLER-KELEMEN 1984. 121-142. = GABLER-KELEMEN 1985. 69-84.; BEZECZKY 1987-88. 169., 7. kép; KELEMEN 1990. 18. típus, 160-171. Fig. 4. 50. GABLER 1989. 109-110. 51. BEZECZKY 1987-88. 176. 52. KELEMEN 1990. 21. típus 174-183, Fig. 6-7, 8., 1-27. 53. BEZECZKY 1987-88. 167-169., 7. kép 1^4.; KELEMEN 1990. 15. típus. 150-154. Fig. L, 3-6. 54. GABLER 1989. 111. 55. Koncz Pál restaurátor megfigyeléseit, kérésünkre, az alábbiakban foglalta össze: A 84.22.117. ltsz. korongolt kerámiatöredék külső, domború felszínén, amit korongozás közben segédeszközökkel simítottak, egy a felületbe minimálisan benyomódott vászonszövedék-mintázat látható, amely felett a korongozás befejezése után ejtett szabálytalan besimítások vannak. Ezek felszíne természetesen tömöttebb és így fényesebb, mint a nem érintett területeké. A vászon-lenyomat az utólagos simítások alatt is több helyen jól kivehető, tehát az kétségtelenül a besimítások előtt nyomódott az agyag felszínébe. Népi kerámia példák alapján feltételezhető, hogy a következő készítéstechnika eredménye a lenyomat: Fazekasok átlagosnál nagyobb fazekak, edények készítéséhez kiterített vászonra rakva-gyúrva nagyobb agyag-lepényeket, agyag-lapokat készítenek, majd a vászonnál fogva fordítják át másik vászonra, a túloldalról egyengetve, zömítve az anyagot. Ilyen lapokból rakják fel és lassú korongozás közben, ált. két fazekas összehangolt munkájával dolgozzák ki az edényt. Eközben a külső felület simítása ellenére a felületbe préselődött vászon-lenyomat minimális mértékben megmaradhat. Olykor nem is törekszenek ennek eltüntetésére, pl. az ún. „vászonfazék" esetében... A töredékes nyomódott vászon makrovizsgálatával lemérhető, hogy a vászon sűrűsége: lánc 9/10 mm; vetülék 8/10 mm, fonalkeresztmetszet maximálisan 0,5 mm. 56. Ltsz.: 84.10.57. 57. BÓNIS 1942. 10-11. T. I— II.; KOCZTUR 1972. T. X. 5.; PETRU, S.: Emonske nekropole. Ljubljana 1972. Pl. T. LIX. 850/2.; T. LXXVIII. 58. BARKÓCZI-BÓNIS 1954. 168., 184., T. XLVIII. 1-3., LU. 11., LVI. 5., LVII. 1. 59. BARKÓCZI-BÓNIS 1954. T. LX. 9-10. 60. KELEMEN 1980. 62., VI. t. 6., 8-9.
