K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)
BIRÓ KATALIN-K. PALÁGYI SYLVIA—REGÉNYE JUDIT: Technológiai megfigyeléseka Nemesvámos, Baláca pusztai őskori lelőhely kőeszközanyagán
száma és a kortex-szel fedett felület %-ban kifejezett nagysága. Az UE— H jelű anyagnak megfelelő tevékenységet elsősorban az eszközkészítés kezdeti stádiumával azonosíthatjuk, kéreg-eltávolító és másodlagos kéregeltávolító szilánkokkal - feltehetőleg pengemagkövek kialakítása céljából. Erre utalnak a hosszúkás késpengék is. Feltételezhető, hogy a rendkívül jó minőségű, szép anyagot „megrendelésre", magkő formában való továbbszállításra készítették. A zöldessárga radiolaritot azonban feltétlenül használták a telepen is: erre utalnak a magkőmaradékok és a használt eszközök. A barna radiolarit tömbök megmunkálása az előmagkő stádiumból indul, már a kiindulásnál is viszonylag kevés kortex-szel fedett résszel. Valószínűleg az előmagkövekből—magkövekből történt pengekészítés hulladékát találjuk a gödörben. A barna radiolaritból készült eszközökből szintén találunk a gödör anyagában példányokat. összefoglalás A balácai 1/4. sz. helyiség kőeszköz-együttese olyan zárt, számszerűen is jelentős leletanyagot adott, amely alkalmas volt részletes tipológiai—technológiai vizsgálatra. A leletanyag összetartozását összeállítható darabok, valamint a kőeszközök nyersanyagának és technológiai jellemzőinek vizsgálata is igazolja. A technológiai jelentőségű anyagot mintegy 8—15 egyedi nyersanyagtömb megmunkálása hulladékanyagának tulajdoníthatjuk. A gödör anyagában emellett további, nem a fenti tömbökhöz tartozó „általános" hulladékanyag és használt, kiselejtezett eszközök is voltak. Tekintettel a kerámiára és az általános jellegű eszköz- és hulladékanyagra, valamint arra, hogy minden igyekezetem ellenére a helyben feldolgozott anyagnak alig 4%-át tudtam refitting útján összerakni, feltételezem, hogy a kifejezett műhely-jelleg ellenére sem a kőeszközök készítésére szolgáló munkagödörről, hanem a kőeszközkészítő hely közvetlen szomszédságában levő szemétgödörről van szó. A balácai gödör anyagát — a kőeszköz nyersanyagban gazdag — mikropenge készítésére specializálódott tevékenység jellemző, referenciaként kezelhető példájának tartom. BIRÓ KATALIN III. RELATÍV KRONOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK A több szakaszban feltárt gödörkomplexum 2 részből áll, 2 egymással érintkező, nagyjából kerek gödörből. Az északi (1981, 1988./B gödör) jóval kevesebb kerámiát tartalmazott (46 db-ot), mint a déli (1984, 1988/5. gödör) (361 db-ot) elsősorban azért, mert a római kori falak miatt az északi csak részben, a déli azonban szinte egészen feltárható volt. Ez a tény azonban nem ad kielégítő magyarázatot, hiszen a kőeszközök számában nem volt ilyen nagyságrendű eltérés. Valószínűleg hétköznapi oka van a különbségnek, északi irányból kerülhetett a gödörbe a kőanyag, méghozzá egyszerre, ugyanis a déli gödörben is egy keskeny rétegben sűrűsödött. A két gödörrészt egyszerre tölthették fel szeméttel, amire abból következtethetünk, hogy kerültek elő belőlük összeillő töredékek. Ezek: egy S profilú edényke pereme (23. ábra 8.), egy durva füles edény hastöredéke (28. ábra 5.), egy barna fazék peremtöredéke (27. ábra 10.) és egy szürke tál peremtöredéke (24. ábra 1.) A leletanyaghoz paticsdarabok és állatcsontok tartoznak még, és néhány csonteszköz, köztük agancskapa. A finom kerámia szürke színű, néha barna, vékony falú, jól iszapolt, homokkal soványított, fényezett felületű, de akad szemcsés felületű, durvább kivitelű is. A durva kerámia barna, vörös, néha szürke vagy fekete színű, fehér kavicsszemcsékkel soványított anyagú.
