K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)
BIRÓ KATALIN-K. PALÁGYI SYLVIA—REGÉNYE JUDIT: Technológiai megfigyeléseka Nemesvámos, Baláca pusztai őskori lelőhely kőeszközanyagán
a 6—8. helyiségek előtti betöltött szakaszt kivéve, egy sárgás-barnás homokos réteget, sárga agyagos homokot fedett. A 4-es folyosó 1. szelvényében a keleti fal alapozását a sárga talajba rakták, míg az eltérő tájolású - nem egybekötött — fal alját a sárga réteg feletti sárgás-barna homokba. A keleti folyosófal alapozásának keresésekor az 1. szelvényben két elszíneződés jelentkezett. Az egyik, az „A" jelűnek nevezett, az eltérő tájolású fal előtt, attól rézsútosan északészaknyugat felé húzódva, a ,,B" jelű pedig a keleti folyosófal és az eltérő tájolású fal által alkotott sarokban, a szelvény délkeleti szögletében. (2. ábra) A „B" gödör a falsarok felé mélyül, centrumát a faltalálkozások alatt sejthettük. Az 1984-ben nyitott szelvényben a terrazzo alapozás alatti betöltést sárga homokos, barna patics szemcsés rétegek alkották váltakozva. A 4-es folyosó keleti falának zoklija mellett a vörösre égett homokos foltba cölöplyuk mélyült, betöltésében terrazzo darabokkal és római kori edénytöredékekkel. A C 2-es helyiség nyugati és keleti (4-es folyosó keleti fal) falának zoklijának magasságában egyöntetű, patics szemcsés réteg jelentkezett későbronzkori anyaggal, amelyet a falak alapozásának aljánál sárga homokos réteg követett az őskori gödrök foltjával. Az 1988-as hitelesítő szelvény határait a C 2-es helyiség északi és nyugati fala ill. a 4-es helyiség keleti falával azonos fal alkotta. A szelvény szélessége észak-déli irányban 150 cm volt. (1. ábra) A szelvény felső szintjei lényegében bolygatottak voltak. A szelvény déli részét már 1984ben átvágta egy szelvény, északi felében pedig sikerült meghatározni Rhé Gyula korábbi, a C 2-es helyiség északi falának (eltérő tájolású északi fal) belső, 44—52 cm széles alapozását is megbontó kutatóárkát. Az eredeti rétegek közül a szelvényben még megmaradt a sárga feltöltés 10-20 cm vastagon, amely tömör, fekete bronzkori és neolitikus edénytöredékeket is tartalmazó réteget takart. A balácai őskori jelenségek összefoglaló feldolgozását megelőző technológiai megfigyeléseknek és a gödrökben talált edénytöredékek bemutatásának előrebocsátását a 4-es folyosó „B" és 5. gödréből előkerülő, feltűnően sok kőeszköz és az azokból levonható következtetések indokolják. K. PALÁGYI SYLVIA II. TECHNOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK A balácai 1/4. sz. helyiségből előkerült kőeszközök száma a magyarországi publikált neolit kőanyaghoz 4 képest igen jelentős, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy mindössze egy gödörkomplexum anyagáról van szó. A balácai római kori ásatás területén előkerült kőeszközanyagból néhány, a kései vonaldíszes zselizi kultúrához tartozó kőeszközt 5 már közöltem a magyarországi vonaldíszes kultúra kőanyagának feldolgozása kapcsán. Az itt ismertetésre kerülő leletanyag mind korát, mind jellegét tekintve eltér az ott közölt kis leletegyüttestől. A gödörkomplexumból összesen 611 darab kőeszköz került elő. (VBM Ltsz.: 88.2.8., 88.2.23., 88.2.46., 88.2.83., 88.2.96., 88.2.122., 88.2.246.) Ebből a pattintott eszközök száma 608: emellett egy kb.3,3 cm átmérőjű kőgolyó és két őrlőkő-töredék is található a kőeszközök között. A gödörből előkerült kőeszközöket alapvetően két csoportra oszthatjuk: használati eszközökre, amelyeket az őskori lakosok felhasználtak, majd - miután már nem volt rájuk szükség, mert tönkrementek, kicsorbultak vagy bármi más okból kise-
