K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)

SŐRÉS LÁSZLÓ: A Nemesvámos, Baláca pusztán végzett régészeti célú geoelektromos mérésről

2. ábra. Elméleti cllenállásszelvény végtelen hosszú henger felett, a: (elektródatávolság): 1 m, p: mért fajlagos ellenállás; Pj : a környezet fajlagos ellenállása; Pj'- a henger fajlagos ellenállása. Abb. 2. Tneoretiscne Widerstandsabschnitt über einem endlos langen Zylinder, a: (Elektrodenentfernung): 1 m, p: gemessener spezifischer Widerstand, Pj_: spezifischer Widerstand der Umgebung, p^'. spezifischer Widerstand des Zylinders. kis ellenállású közegben elhelyezkedő nagy ellenállású „kétdimenziós" hasáb. Ez a valóságos helyzet erős leegyszerűsítése, ezért számba kell vennünk a lehetséges eltéréseket. Az épületek véges kiterjedésűek, vagyis nem két, hanem háromdimenziós hatók. Amint az a már ismert épületek alaprajzából is látható, akár 2—3 méterenként is követhetik egymást a falak, így ezek hatása összeadódik, és csak egy bizonyos határig választhatók szét. Ez felveti a mérések felbontóképességének kérdését. Az eltemetett falak állapota is befolyásolja a mérési eredményeket. Elképzelhető, hogy a teljesen tönkrement, törmelékhalommá vált falak csak igen kis mértékben emelik meg a talaj ellenállását. Az I. sz. épület egyes helyiségeiben mozaikpadlót tártak fel. Az ilyen jellegű, terrazzo padlós, vagy más cementes, esetleg téglaborítású helyiségek felett történő mérésnél az áram nem tud behatolni a nagyellenállású réteg alá, így ilyenkor a kétréteges végtelen ellenállású aljzattal jellemzett modellnek megfelelő eset alakul ki. Az ellenállás az elektróda távolság növelésével rohamosan növekszik, ami a minket érintő esetben azt jelenti, hogy az 1 és 1,5 m-es behatolású szelvények ellenállásértékei között nagyobb eltérés jelentkezik. Ezt a jelenséget elválásnak nevezzük. Az eddigieket figyelembe véve nézzük meg, milyen anomália alakokra kell számítanunk. Mivel a fent említett hasáb-modellre sem elméleti számításból, sem analóg modellezésből származó adatokat nem sikerült szerezni, ezért a négyszög alapú hasáb helyett hasonló keresztmetszetű henger terét vettük figyelembe. A hatás-számítás eredményszelvénye a 2. ábrán látható.