K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)

BIRÓNÉ SEY KATALIN: Az újabb balácai ásatások éremanyaga

Verdék szerinti megoszlás szempontjából 3 részre bontottam a pénzekéi. Az első csoportba tartoznak azok a pénzek, amelyeket Tiberiustól Philippusig vertek (kat. 1-33). A második csoport Gallienustól Diocletianus reformjáig (kat. 34-99), a harmadik csoportba pedig Diocletianus reformjától a Valentinianus dinasztia koráig, illetve a balácai (ami egyben pannóniai) pénzforgalom végéig előforduló pénzeket tartalmazza (kat. 100—277). I. Csoport (33 db-ból 26 db értékelhető) Roma j 22 db Ostia 1 db Viminacium 3 db //. csoport (66 db-ból 54 db értékelhető) Gallia 1 db Mediolanum 4 db Roma 27 db Ticinum 2 db SiscilT) 16 Serdica 1 Tripoli 1 Ázsia 2 III. csoport (178 db-ból 142 db értékelhető) Treveri 1 Lugdunum 1 Arelate 3 Ticinum 4 Roma 11 ^uüeiay 16 Siscia ~) 82 Sirmium 4 Thessalonica 11 Heraclea 1 Constantinopolis 4 Kyzicos 1 Nikomedia 2 Antiochia 1 A verdék szerinti megoszlás mindhárom csoportban a szokványos képet mutatja. Természetes, hogy az I. csoport pénzei között — Tiberiustól Philippusig — dominálnak a Róma városi veretek, leven/Kögy alig~működik"™más verde eb

ben az idoszMo^^ïïëS&^SmKO^ működik más is, Septimius Severustól alig van pénz az anyagban. A szokásos az is, hogy III. Górdianus és Philippus viminaciumi bronzpénzekkel mutatkozik. A II. csoportban (Gallienustól a Diocletianus féle reformig) még szintén a római veretek dominálnak, 50%-os a jelenlétük, de már a frissen alapított sisciai verde termékei js felzárkóznak a 29,6%-os mennyiséggel. A III. csoport - Diocletianus reformjától a Valentinianus korig - a kritikus 375 évig terjed. Itt már a pénzek, 57 J4%-a a sisciai, lT~23%^az~¥qui

leiai és csaJ^7,74%juszáfnaazik^.

x a római, illetve a thessalonikai verdékből. A balácai ásatások eddigi datálása, amelynél szerepet kapott a korábban előkerült éremanyag is — a falfestmények és egyéb tárgyak elemzésének segítségével történt. Ennek ered-