K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)
BIRÓ KATALIN-K. PALÁGYI SYLVIA—REGÉNYE JUDIT: Technológiai megfigyeléseka Nemesvámos, Baláca pusztai őskori lelőhely kőeszközanyagán
sági, esetleg koptatottsági fokának jellemzője. A pozitív és negatív reliefek vizsgálata az újraösszeállítás (refitting) esetében egyértelmű sorrendiséget is jelent. Egyedi nyersanyagtömbök a leletanyagban A feltehetően egy tömbből származó nyersanyagok azonosítását részben a makroszkóposán megfigyelhető azonos jelleg (szín, kortex, mintázat), részben a refitting (egymáshoz tartozó darabok összekeresése) révén kíséreltem meg. Az egyes nyersanyagtömbök anyagát fotó táblákon 10—22. ábra mutatom be: ahol az anyag mennyisége ezt lehetővé tette, az egyedi nyersanyagtömbök típus-eloszlási kumulatív görbéjét is elkészítettem. A 8. ábra két jellemző nyersanyagtömb és a teljes anyag együttesen ábrázolt kumulatív diagramja. A ténylegesen összeillő darabok (3. ábra 1-8) 5 különböző tömbhöz tartoznak. Összesen 18 darab összeillő szilánkot találtam, ebből 4 darab az eredeti szilánk véletlen és valószínűleg egykorú törésének eredménye, a többi a nyersanyag feldolgozás során keletkezett, és a kőeszközkészítés egy-egy jellemző lépését dokumentálja. Az összetartozó darabok zöme az 1981-ben feltárt anyagból került elő: a két gödörrész közötti kapcsolatot a 150—319. pár (3. ábra 5) igazolja. A refitting hasonló elveken alapszik, mint a töredékekben talált leletanyag, pl. edények, üveg restaurálásánál végzett összekeresés, azzal a lényeges különbséggel, hogy itt az összetartozó darabok többnyire nem véletlenszerű törés, hanem jól átgondolt gyártási folyamat eredményeképpen jönnek létre. Ezért olyan következtetésekre ad lehetőséget, mint a kőeszközkészítés technológiájának, a műveletek sorrendjének vizsgálata, a gyártás — jelen nem levő — eredménye, emellett konkrét időbeli—térbeli kapcsolatot dokumentál a leletanyagon belül, és segít az egyes geológiai lelőhelyek, egyes műhelyek által ellátott területek vizsgálatában 12 . Magyarországon ilyen jellegű vizsgálat eddig igen kevés helyen történt. Ismeretes Dobosi Viola tarcali kísérlete, ahol egy durva magkő-eszköz készítését sikerült szilánkjaiból rekonstruálni 13 . J. K. Kozlowski és M. Kaczanowska Makkay Jánossal közösen írt cikkében az Endrőd — 39. lelőhelyről négy magkövet rekonstruáltak a balkáni kovának meghatározott nyersanyagú raktárleletből 14 . A madarasi felsőpaleolit lelőhely szilánkanyagának vizsgálata során szintén sikerült összeillő darabokat találni 15 , emellett a kupi vonaldíszes kőanyagban is össze lehetett állítani néhány darabot 16 . A refitting hatékonyságának felmérésére, valamint a megfelelő dokumentálási forma kidolgozására „flintknapper" kollégám, G. Brown a szentgáli Tűzköveshegyen gyűjtött tömbanyagból kísérletképpen magköveket készített, amelynek eredményét és a gyártási hulladékot összegyűjtöttem és a legapróbb (1 cm alatti) töredékektől eltekintve összeállítottam. Az elsődleges tanulság a hulladékanyag meglepően nagy száma: a még használatlan, éppen csak kialakított magkőig 60—100 darab 1 cm-nél nagyobb hulladék esik le. Az összeállítás hatékonyságát tekintve a véletlenszerűen összekerült, vegyes és jóval nagyobb mennyiségű leletanyagon nyilván nem lehet a kísérleti anyagon elért eredmény hatásfokát általánosítani. Ennek ellenére remélem, ha a leletanyag összekeresése nem is teljes, de alapjaiban helytálló, és a továbbiakban bármikor kiegészíthető. Az összeállíthatóság és a későbbi ellenőrzés alapfeltétele az egyedi nyilvántartás — ez egyébként az értelmes nyersanyag/típus vizsgálatoknak is alapfeltétele. Ezért a leleteknek 1-től 611-ig a leltári számon kívül egyedi számot adtam. Az összeállított darabokat az 5. táblázat és a 3. ábra tartalmazza, a megfelelő nyersanyagtömb és típusjelölésével. A táblázatban a töréses érintkezést T-vel, a pozitív—negatív relieffel való érintkezést + illetve — jellel jelöltem (+ jellel azt a darabot, amely a tömbről leesik és a maradékhoz pozitív relief mentén illeszthető oda, - jellel pedig a negatív relieffel (flake scar) rendelkező darabot). Az összeállított darabok között elsődleges kéregtelenítési szilánk/másodlagos kéregtelenítési szilánk kapcsolat (5. ábra 5, 6, 8), magkőalakítás során leesett pattinték (3. ábra 4), magkőalakítás során keletkezett diffúz felszínű törés (3. ábra 2) fordul elő a nyilvánvaló töréseken kívül
