K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)

BIRÓ KATALIN-K. PALÁGYI SYLVIA—REGÉNYE JUDIT: Technológiai megfigyeléseka Nemesvámos, Baláca pusztai őskori lelőhely kőeszközanyagán

típus kódja nyersanyag db 1 2 3 4 5 6 7 8 össz. szilánk stb. Dl-9 0 5 0 3 * 1 0,75 0 0,66 1 0,75 0 0,66 1 1 1 1 9 8,25 14 9,3 -hegy El-9 1 1 2 * 0 40 20 1 0 0,5 1 0 0,5 1 1 1 19 19 19 -fúró FI 9 2 2 * 10 10 0,5 0,5 1 1 1 1 5 5 -véső Gl-9 1 4 1 6 * 0 15 0 10 1 1 1 1 0 1 1 0,83 1 1 1 1 4 3,5 6 4 -vakaró 11-9 5 2 1 8 * 12 0 30 11 0,8 0 1 0,625 0,8 0 1 0,625 1 1 1 1 15,2 10 10 13,26 -egyéb 3 3 összesen 5 479 103 8 1 9 3 3 611 * 1 18 5 8 0 16 30 15 0,8 0,73 0,77 0,38 1 0,44 0,3 0,72 0,4 0,67 0,82 0,38 1 0,33 0,3 0,68 0,8 0,94 0,87 0,88 1 1 0,66 0,93 4,8 3,26 5,65 6,63 5 6,3 3 3,75 Méret A balácai 1/4. helyiségből előkerült pattintott kőanyag, méretei alapján, mikrolitikusnak mondható. (Átlagméret: 27 x 17 x 6,3 mm.) Ennek oka elsősorban a nyersanyag jellegzetességeiben keresendő. A magas opál- (közvetve, víz) tartalmú dunántúli radiolarit nem, vagy csak kivételes esetben alkalmas nagyméretű eszközök készítésére: a felszínen, az időjárási viszontagságoknak kitéve a tömbök megrepedeznek, apró darabokra esnek

11

. Annál alkalmasabb azonban rendkívüli homogenitása, kemény, de a magas opáltartalomnak köszönhetően mégsem rideg finom mikrokristályos kvarc alapanyaga miatt igen kis méretű, finoman megmunkált eszközök előállítására, és tartós, jó vágóélt ad: ilyen értelemben a Dunántúlon tökéletesen helyettesíti az obszidiánt. A méretadatokat használtam fel az egyes nyers-