K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)

GABLER DÉNES-K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai terra sigillaták 1.

18. J. R. TERRISSE, Les céramiques sigillées gallo-romaines des Martrcs-de Veyre. Gallia suppl. XIX. Paris 1968, 52- legutóbb összefoglalóan A. M. ROMEUF in: La terre sigillée gallo-romaine (ed. C. Bémont-J. P. Jacob). Documents d'Archéologie Française 6, Paris 1986, 145-152. Pannóniai előfordulásait ld. I. MIKL-CURK, Terra sigillata in sorodne vrste keramik iz Poetovija. Diss IX. Beograd-Ljubljana 1969, 11; D. GABLER, Sigillaten auf dem Gebiet des Palatiums von Gorsium. Alba Regia 13 (1972) 1974, 52; Ua., Die Sigillaten vom Gebiete der Hercules Villa in Aquincum. ActaArchHung 28 (1976) 53; OTTOMANYI K-GABLER D., Római telepek Herceghalom és Páty határában. Studia Comitatensia 17 (1985) 195. 19. H. VERTET, Remarques sur les rapports entre les ateliers céramiques de Lezoux de la vallée de l'Allier, de La Graufesenque et ceux de Lyon. Acta RCRF 13 (1971) 92-111, Ua., Lezoux et les ateliers du centre de la Gaule, in: Céramique en Gaule romaine. 1975 (Les Dossiers de l'Archéologie n° 9) 35-50. 20. TERRISSE op. cit 52. Áruját Corsiumból ismerjük - Vö, D. GABLER, Sigillaten auf dem Gebiet des Palatiums von Gorsium. Alba Regia 13 (1972) 1974, 53. Kat. 100. 21. G. SIMPSON, Samian pottery and a Roman Road at Corbridge. Arch. Aeliana 4 50 (1972) 220. Paternus működését későbbre (i.sz. 160-210) keltezi B. HOFMANN, Notes de céramologie antique II. OGAM 19 (1967) 470-473. Ua., Étude de la céramique sigillée moulée de la villa-gallo-romai nés des terres noires de Guiry-Gadancourt. Bull. Arch, du Vexin français 3 (1967) 1968, 97-98; S. S. FRERE, The forum and baths at Castor by Norwich. Britannia 2 (1971) 23-24. A tipológiáikig jól megkülönböztethető „Paternus I" működési idejét 135-170 re teszi. A. and V. RAE, The Roman Fort at Cramond. Edinburg. Excavations 1954-1966. Britannia 5 (1974) 200-201. 22. D. GABLER, Terra sigillata in: Römische Forschungen in Zalalövő 1982-1983. ActaArchHung 41 (1989) (sajtó alatt). 23. Vö. D. GABLER, The Structure of the Pannonian Frontier on the Danube and its Development in the Antonine Period-Some Problems. Roman Frontier Studies 1979. Papers presented to the 12th Int. Congress of Roman Frontier Studies (ed. W. S. Hanson-L. J. F. Keppie). B. A. R. int. ser. 71, Oxford 1980, 641. Albucius edénye egy i.sz. 170 tájára keltezhető égési rétegben került elő Arras környékén is, ahol a pusztulást a chattusok betörésével hozták kapcsolatba - ld. H. THOEN, La terre sigillée du chantier de Bon Secours à Arras. Septentrion 1 (1970) 123-134. 24. D. GABLER, Sigillaten aus Mursa im Ungarischen Nationalmuseum. Osjecki Zbornik 16 (1977) 1979,106. 25. Un. Pudding Pan Rock 13 forma - vö. R. A. SMITH, Proceedings of the Society of Antiquaries. 2nd ser vol. 21 (1905-1907) 279. A forma változatait az Antoninus korból ld. D. GABLER-É. KOCZTUR, Terra sigillata Depotfund aus Gorsium. Alba Regia 15 (1976) 72. 26. A rheinzaberni műhely működésének kezdetéhez ld. CH. FISCHER, Zum Beginn der Terra sigillata Manufaktur von Rheinzabern. Germania 46 (1968) 321; G. MÜLLER, Das Lagerdorf des Kastells Butzbach. Limesforschungen 5. Berlin 1968, 19, H.-G. SIMON in: D. BAATZ, Das Kastell Hesselbach und andere Forschungen am Odenwald Limes. Limesforschungen 12. Berlin 1973, 96. A rheinzaberni manufaktúra termelésének 140/150 körüli keltezésére vonatkozóan a kutatók közt nagyjából kialakult az opinio communis. Az első jelentősebb mesterek: Janu(ariu)s I és Reginus I. Januarius rheinzaberni működésének kezdetére vonatkozóan új információt ígér M. GIMBER. Ein Beleg für eine bisher unbekannte Formschüssel des Rheinzaberner Janus-Ateliers. Fb aus Baden-Württemberg 10(1985) 1986, 145. 27. Vö. GABLER D., Az importált terra sigillaták forgalma Pannoniában. ArchÉrt 91 (1964) 61. Jelentősebb Antoninus kori import Rheinzabernből a tartomány délnyugati részén figyelhető meg - Vö. I. MIKL-CURK, Charakteristiken der Terra sigillata Imports aus Rheinzabern indem südwestlichen pannonischen Raum. Acta RCRF 11-12 (1969-1970) 6-. 28. Ehhez Id. H.-G. SIMON in: D. BAATZ, Das Katell Munningen in Nördlinger Ries. Saalburg Jb 23 (1976) 51. A Reginus I áru gyakori az Ács-vaspusztai tábor (Ad Statuas) principiájának járószintje alatti rétegben, ami a korábbi, a 2. palánktábor fából épült parancsnoki épületével hozható kapcsolatba. A 2. palánktábor a markomann háborúk alatt pusztult el. Erről bővebb beszámoló található D. GABLER et alii, The Roman Fort at Ad Statuas. B.A.R. (sajtó alatt). 29. Ehhez a hármas bélyeghez fűzött észrevételt legutóbb GIMBER op. cit. 145. 30. Vö. B. PFERDEHIRT, Die Keramik des Kastells Holzhausen. Limesforschungen 16. Berlin 1976, 26, 101 j. 31. Januarius II működését későbbi időpontra keltezte H. BERNHARD, Zur Diskussion um die Chronologie Rheinzaberner Relieftöpfer. Germania 59 (1981) 86, korábban H.-G. SIMON, Das Kleinkastell Degerfeld in Butzbach. Saalburg Jb 25 (1968) Amm. 72. 32. W. CZYSZ, Der Sigillata Geschirrfund vom Cambodunum - Kempten. Ein Beitrag zur Technologie und Handelskunde mittelkaiserzeitlicher Keramik. BRGK 63 (1982) 297. Pannoniában a Drag. 32 típusok Anton inus kori lcletegyüttesckben való előfordulásához Id. OTTOMAN YI—GABLER op. cit. 200.