Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896

KÁRPÁTI Kelemen: A velemi bronzlelet

II a talált bronztárgyak általában véve megrongált vagy megcsonkított állapota a mellett szól, hogy az emiitett földműves kavicsos földjének forgatása közben bronzöntőmühelyre bukkant, melynek 30 cm. mélységű és 1

1/

2 m. átmérőjű gödréből az alább felsorolandó bronztárgyakon kivül töredezett állapotban két öntőmintát emelt ki. Az öntőmühely közelében zerge-, kecske- és őzszarvak, vadkan-állkapocs és más állatcsontok mellett kőkori eszközök, csiszolt serpentinvésők, balták, obsidiántűk találtattak, melyek, valamint a falubeliek által talált hasonló régi tárgyak nagy részben ma már a vasmegyei régészeti egylet tulajdonai. Az öntőműhely környékén talált égetett agyagtárgyak közül valók a két súlynehezék (I. tábla, 1., 2.) és a három orsógomb (I. 21—23.). A nehezékek közül az 1. számú ritkább alakú töredék, a 2. számú főleg vidékünkön gyakori és alakjánál fogva inkább római korinak tartható. A bronzleletek közül terjedelmöknél fogva kiválik 11 db. öntőrög. Valamennyi ugyanazon tömörségű, de nagyságuk különböző. A legszebb példány (I., 5.) erősen lyukacsos, szabályos köralapú, lassú emelkedésű kupalak. Átmérője 15 cm., a kúpcsucsig terjedő magassága 35 mm. A többi példány szabálytalan alakú, kevésbbé lyukacsos. (I., 3., 4., 6.) A változatos alakú és különböző nagyságú tokos vésők díszítése négyféle typust mutat. A hazánkban legszokottabb torma: az egymásra boruló és csúcsaikkal az él felé tartó három egyenszáru háromszögdiszités csak két töredéken látszik (I., 7., 12.), de ezek is eltérnek egymástól a szélek méreteiben és a tokok hajlásidomában. A vésők egy részénél a diszités azonos. A 8. és 9. számú vésőn a diszités a tok telét foglalja el. A karima alatt három, párhuzamosan haladó félgyürü fut körül. A legalsó gyűrűből, hegyével lefelé álló