Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1895-1896

GAÁL Lajos: A sz[en]t-gotthárdi ütközet és a vasvári béke. Tanulmány

( i7 halála után választhat az ország szabadon fejedelmet. Az elfoglalt Nagyváradot és Érsekújvárt a császár vissza nem kapja, a lerombolt Zerin-várt fel nem építheti, de építhet a Vág-völgy védelmére egy uj erősséget. Végül a császár barátsága jeléül 200.000 frtnyi értékű ajándékot küld a szultánnak, melyet az tetszése szerint viszonozni fog. Ezt az utolsó feltételt a közvélemény, nem minden ok nélkül, az adózás egy tiszteségesebb nemének vette. A béke gyors megkötése és annak látszólagosan meg­lepő feltételeiről már a kortársak is sokat vitatkoztak. Altalánossá vált Zrinvi, a magyar párt lánglelkü vezérének felfogása, hogv a vasvári béke merénylet a magyar nemzet ellen. Hiába hozta fel a bécsi udvar az ország tel­jes kimerültségét, a pénzügyek rosszra fordulását, a had­sereg és a várak gyöngeségét. Ezeket is csak ép olyan komolyan vették, mint a regensburgi birodalmi gyűlés megokolását, hogy Lipót császár azért kötött békét, mivel lakodalmát békében akarta megtartani. Első tekintetre bár­milyen kicsinyesnek is látszik az utolsó indokolás, ma el kell ismernünk, hogy Lipót császár házassága erősen be­folyt a béke megkötésére. Az ifjú császár ugyanis feleségül venni készült IV. Fülöp spanyol király második leányát; ámde annak idősebb leánya már XIV. Lajos franczia király felesége volt. IV. Fülöp halála minden pillanatban bekö­vetkezhetett, utóda csak egy felserdületlen, beteges fiu, kitől gyermekeket nem várhattak. A nagy európai háború már előre vetette árnyékát, mert a franczia király nem tűrhette a Habsburgház országainak egyesítését, mint V. Károly idejében volt. A kelet megnyugtatása politikai szükségből történt, hogy az osztrák házi politikának nyugaton szabad keze legyen. Kétségtelen továbbá az is, hogy a franczia segély-

Next

/
Oldalképek
Tartalom