Kárpáti Kelemen szerk.: A Vasmegyei Régészeti-Egylet Évkönyve 1893-1894
KÁRPÁTI Kelemen: Olympia múltja és jelene
8 alatt az anathéma nevű fogadalmi és hála-ajándékokat kell értenünk, a legrégibb időben magukban a templomokban helyeztettek el, valaminthogy még a kincsházak felállítása után is gazdagon diszitették a templomokat az ily ajándékok ; és igy a kincstárak felállítására csak az egyes görög városoknak a közösség ellen tiltakozó hiúsága és az a gondoskodó óvatosság adhatott okot, hogy a templomokból kiszorult és a szabad ég alatt elhelyezett szent tárgyakat az időjárás viszontagságaitól megvédjék. Pausanias, ki Kr. u. 174 körül Olympiában járt és tapasztalatait leirta, a következő tiz városról tesz emlitést, mint a melyeknek Olympiában külön kincstáraik voltak : Sicyon, Sybaris, Kyrene, Gela, Megara, Selinus, Metapontum, Epidamnus, Byzantium és Syracusae. E városok mindegyike saját területén termett és otthon kifaragott kőből állította fel kincsházát és vetélkedve iparkodott azt minél gazdagabbá tenni. Az istenek, istennők és héroszok fából, bronzból, aranyból, márványból és elefántcsontból készült szobrai mellett nagy mennyiségben voltak összehalmozva e tárlatokban az arany- és ezüstedények, szekrények és az áldozatok végrehajtásánál használt különféle eszközök, — mindannyi művészi és becses alkotás. Az elősoroltakon kivül még két szentély állott Altis szent berkében : a Metroon, Rhea Kybelének, az istenek anyjának dór oszlopos kis temploma, és a Nagy Sándor által atyja tiszteletére emelt Philippeion, melynek 18 ióni oszlopon nyugvó csarnokába három széles márványlépcső vezetett. A csarnok közepén állt a nyolcz korinthosi oszlop által bezárt cella. A nagy király bőkezűsége a királyi család tagjainak és őseinek arany- és elefántcsontból készült szob-